Katonahőseink
Szeretett fővárosunk ostromának védelmében harcoló magyar katonáink közül, azokat próbáljuk összegyűjteni, akik kiemelkedően bátran, bizonyítottan hősiesen küzdöttek a többszörös túlerővel szemben, vállalva azt a legreménytelenebb helyzetben is.
Nevük listája folyamatosan bővül, ennek egyik feltétele, hogy sikerüljön legalább egy fényképet beszereznünk az illetőről, illetve egy rövid életrajzzal tudjunk szolgálni.
A jelenleg elérhető és kutatható adatbázisokban főként tisztjeinkről lehet adatokat találni, ezért a tiszthelyettesek, altisztek, közlegények névsora lényegesen szegényesebb, holott a harcoló alakulataink zömét ők alkották.
- Ághy Zoltán csendőr hadnagy
Ághy Zoltán csendőr hadnagy (Szombathely, 1921.VIII.6. – Albertfalva, 1944.XII.31.) Édesapja vitéz Ághy Zoltán csendőr ezredes, édesanyja Hüttinger Elfrieda. Korán és céltudatosan választotta a katonai pályát, a kőszegi Hunyadi Mátyás Honvéd Középiskola és Nevelőintézet elvégzése után, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1943-ban avatták hadnaggyá. - Árvay Zoltán hadnagy
Árvay Zoltán 1913-ban született a délvidéki Zombor városában, édesanyja Bartha Mária. A háborúban a tüzérségnél szolgál, 1942.IX.1-én tartalékos zászlósból, tartalékos hadnaggyá léptették elő… - Bakó Barnabás tüzér őrnagy
Magyar nemesi család sarja, édesapja nemes hetei Bakó László, édesanyja: Tömösváry Irma. 1929. augusztus 20-án avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián, 1932.szept.1-től főhadnagy, 1939.nov.1-től százados. Az észak-erdélyi bevonulásban a villányi 15. határvadász üteg parancsnokaként vett részt…. - Bánó Elemér huszárszázados
Római katolikus családban született, nemesi előnévre jogosultként a teljes neve tapolylucskai és kükemezei Bánó Elemér. Édesanyja: Beliczky Mária, édesapja tapolylucskai és kükemezei Bánó Kálmán pécsi rendőrkapitány. - Barcza Lajos huszárhadnagy
Római katolikus vallású, magyar nemesi család sarja, édesapja, nagyalásonyi Barcza Lajos földbirtokos, édesanyja, Koós Éva. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián 1943. VIII. 20-án avatják hadnaggyá, s szeptember elsejétől már a 4/1. huszárosztály egyik szakaszparancsnoka. 1944-ben az I. önálló huszárosztály aknavetős szakaszparancsnokaként a dél-erdélyi hadműveleti területen teljesít frontszolgálatot, mely során 1944. IX. 16-án ellenséges aknaszilánktól sebesülést szenved. - Bertalan Miklós zászlós
Református magyar családban születik, édesapja Bertalan Ferenc, édesanyja Vanyai Júlia. Iskoláit a Magyar Királyi „Gábor Áron” Honvéd Tüzérségi Hadapródiskolában folytatja. Hamar kiérdemli a magyar tűzkereszt kardokkal kitüntetést, mivel avatása előtt, több akadémikus bajtársával együtt, ténylegesen részt vesznek a hazánk területén vívott védelmi harcokba. - Billnitzer Ernő altábornagy
Édesapja, Billnitzer Lajos üzemvezető, majd vezető mérnök a fiumei torpedógyárban. Édesanyja morvaországi német származású nő, Neusser Julianna egy malomtulajdonos lánya. Pozsonyban érettségizik 1908-ban, majd édesapja nyomát követve, beiratkozik a Műegyetemre. - Bocz Géza hadnagy
Bocz Géza (Vasad, 1919.X.10 – Pécs, 1998) azon kevés magyar tisztjeink közé tartozik, aki végigharcolta szeretett fővárosunk ostromát, végül közel negyven fokos lázzal nekivágott a kitörésnek, melynek során sikeresen verekedte át magát bajtársaival a belső és külső ellenséges szovjet gyűrűn, s érte el a saját vonalainkat sebesülten…. - Bodó Tihamér huszárszázados
Római katolikus családban született, nemesi előnévre jogosultként, a teljes neve diósadi Bodó Tihamér. Édesanyja: Somjay Aranka, édesapja diósadi Bodó János országgyűlési képviselő, aki emellett katona múltja végett, őrnagyi rendfokozattal került nyugállományba. - Borbás Károly főhadnagy
Édesapja Versecen született, a német eredetű Brauche családi nevét magyarosította Borbásra, miután katonatiszti iskolába jelentkezett. Nagyapja hordókészítő mester volt Versecen. Édesapja 1917-ben önként jelentkezett frontszolgálatra, 1917 júniusában Isonzónál megsebesülve került Szabadkára hadikórházba. Ott ismerkedett meg későbbi feleségével, aki ápolónőként dolgozott. Édesapja az első világháborút követően, csatlakozott tótprónai és blatnicai Prónay Pálhoz, a Lajtabánságban vívott harcaihoz. - Both Rajmund százados
A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián 1939. aug. 20-án avatták hadnaggyá. Ezt követően a sárbogárdi 18/II. zászlóaljhoz került, ahol a 48/4. puskásszázad századparancsnokaként vett részt a visszacsatolt felvidéki, majd az észak-erdélyi bevonulásban 1940 őszén, továbbá a délvidéki hadműveletekben 1941 tavaszán, amellyel mindhárom emlékérmet kiérdemelte… - Bozsoki János hadnagy, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem 7. kitüntetettje
Bozsoki János zászlós 6 db Zrínyi II rohamtarackja 18 db T-34-est tett harcképtelenné a sósfürdői völgyben, majd szétszórta a 25. felderítőosztályt bekerítő gyalogságot. Közben a Sósfürdő területén 5 Zrínyi személyzete hősi halált halt vagy megsebesült. …. - Csáthy Dénes rohamtüzér főhadnagy
Édesanyja, Rózsahegyi Michnay Márta, édesapja, nemes Csáthy György István, mindketten magyar nemesi családok sarjai, ezért jogosult a nemesi előnév használatára. Szerelmük gyümölcseként 3 fiúgyermekük születik, mindhárman katonai iskolába kerülnek. - Deák Jenő főhadnagy
A háború előtt tanítóként kereste kenyerét. Tényleges katonai szolgálatát 1937. október 4. – 1938. november 30. között teljesítette, majd a szekszárdi járás körzeti leventeparancsnoka lett. A tolnai 18/III. zászlóaljjal részt vett a visszacsatolt észak-erdélyi bevonulásban 1940 őszén, majd a délvidéki hadműveletekben 1941 tavaszán, amellyel mindkét emlékérmet kiérdemelte. - Domonkos György páncélos százados
Domonkos György páncélos százados (Budapest, 1911.VIII.25. – Vecsés, 1944.XII.26.)Édesapja: György, édesanyja: Tóth Mária, vallása római katolikus. 1933.VIII.20-án avatják hadnaggyá a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián, ahonnan Ceglédre, a 2. huszárezredhez kerül. 1937.XI.1-én főhadnaggyá léptetik elő. - Egán Iván Pál hadapród
Édesapja az ír gyökerekkel rendelkező nemes borostyánkői dr. Egán lmre politikus és földbirtokos, édesanyja puchoni Horváth Mária Anna. Keresztneveit édesapja rongyosgárda beli legismertebb bajtársairól kapja, Héjjas Iván (1890-1950) és Budapest ostromában is részt vevő báró tótprónai és blatniczai Prónay Pál (1874-1945) parancsnokokról, akiknek többek közt a soproni népszavazás 1921-es kivívása, így Sopron és 257 km²-es környékének Magyarországhoz tartozását sikerült elérniük. - Fehér Imre tartalékos huszárzászlós
1941.X.13-án tényleges katonai szolgálatra bevonul a nyíregyházi 4. huszárezredhez. A tartalékos tiszti iskolát Nagyváradon és Nyíregyházán végzi el. 1943.X.1-én tartalékos zászlóssá nevezik ki. 1943-ban Szegeden csapatvonat parancsnoki, Hajmáskéren pedig aknavető tűzvezetői tanfolyamot végez, így 1944.VI.14-én a 4/II. huszárosztály nehézfegyverszázadának II. aknavető szakaszparancsnokaként harcol fehérorosz hadműveleti területen. - Füles József hadnagy
Református családban születik első gyermekként, később két leánytestvérrel gazdagodik családjuk. Édesapja Füles József főkalauz, édesanyja Puskás Erzsébet, akikkel a Somogy megyei Bolhás településen kezdik el élni életüket, a távoli helyszínekkel teli vasutas életet hátrahagyva. A négy elemi után, tanulmányait 1923-ban a Csurgói államilag segélyezett református főgimnáziumban végzi (a későbbi Csokonai Vitéz Mihály Református Főgimnázium). 1933-ban jogot hallgat, hogy ügyvéd lehessen. - Garád Róbert rohamtüzér hadnagy
Garád Róbert rohamtüzér hadnagy (Sopron, 1917.VII.8. – Szombathely, 1987.X.29.) Édesapja kefekötőmester. Sikeres érettségijét követően a Soproni Pamutipari Rt.-nél kezdett el dolgozni szövőmunkásként. 1937-ben vonult be először a honvédséghez, később részt vesz az erdélyi- és délvidéki bevonulásokban, ezzel kiérdemelte mindkét emlékérmet…. - Gencsy Tibor huszár főhadnagy
Református családba született, édesapja gencsi és érmihályfalvi Gencsy Károly földbirtokos, édesanyja: Újfalussy Eszter. A gimnáziumi érettségi után tényleges katonai szolgálatra a 4. huszárezredhez vonult be… - Gombos Elemér II. páncélos százados
Édesanyja, Madarász Alice, édesapja hivatásos katonatiszt, ennek köszönhetően elmondható, hogy katonás, hazafias nevelést kapott, egy jómódú, katolikus polgári család sarjaként. Remek fizikai adottságának köszönhetően neves úszó, sportoló. Az 1936-os Berlini Olimpián 100 méteres hátúszásban, a LASE (Ludovika Akadémia Sport Egyesület) színeiben képviseli szeretett hazánkat (a világszínvonalú megmérettetésen 17. helyezést ért el katonai akadémikusként). - Hajdu Dezső őrnagy
1930.VIII.18-án avatták hadnaggyá a Ludoivika Akadémián. Nagykanizsán szolgált a kanizsai 6. gyalogezrednél, majd a 3. határőr kerületnél…. - Hazslinszky Zoltán huszárőrnagy
A hazslini előnevű nemesi családba született, édesanyja: Jakobi Lányi Márta, édesapja hazslini Hazslinszky Géza törvényszéki elnök, vallása református. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián 1930.VIII.20-án avatták hadnaggyá, majd Kecskemétre vezényelték az 1. huszárezredhez. - Kalándy Imre altábornagy
Kleindin Imre ezredes, – nevét később magyarosította – a Tiszti Arany Vitézségi Érmet, mint őrnagy az 1917. novemberi haditettéért érdemelte ki, amikor mint az V. határvadász-zászlóalj parancsnoka, az albán fronton személyesen vezetett egy felderítő akciót, majd a feladat befejezése után utolsóként hagyta el a felderített tereprészt, hátán egy sebesült katonájával. Ekkor kapta katonáitól a „Rohampápa” becenevet is. - Kammerer Ernő huszárhadnagy
1944. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a 2. huszárezredhez helyezték. Harcolt fővárosunk védelmére kiépített Attila védvonalban, ahol nem mindennapi bátorságáról tett tanúbizonyságot….. - Kende György főhadnagy
Régi magyar nemesi család sarja, teljes családi nevén: báró kölcsei Kende György. Római katolikus családban született, édesanyja szintén nemes, pécsújfalusi Péchy Magdolna, édesapja báró kölcsei Kende György földbirtokos. - Kökény József ejtőernyős főhadnagy
Baranya vármegyei népi német család sarja, akik a török kiűzése után telepedtek le szeretett hazánkban. Édesapja Szauer névről magyarosított Kökényre, édesanyja, Schobert Mária. - Kovács Emil vezérkari százados
Szeretett fővárosunk ostromakor németekkel való összekötőtisztként teljesített szolgálatot vezérkari századosként, az I. hadtestparancsnokságnál, Hindy Iván (1890-1946) altábornagy parancsnoksága alatt. - Kovács Endre főhadnagy
1920-ban végezte el a katonai középiskolát. Részt vett 1921-ben a nyugat-magyarországi felkelésben, utána Budapest székesfővárosnál nyert alkalmazást. 1927-ben rövid katonai szolgálat után tartalékos zászlóssá léptették elő. 1937-ben kórházi tiszt volt a fővárosnál. Összeismerkedett Kovács Árpáddal, a „Nemzetvédelmi kereszt” káptalanjának, Kovács Tivadarnak öccsével. - Kováts József százados
A kalocsai tanítóképző elvégzését követően, Döbröközön lett tanító. Tényleges katonai szolgálatát 1931. június 20. – 1932. október 1. között teljesítette a pécsi 8. gyalogezrednél. 1938-ban továbbszolgálatra jelentkezett…. - Lemberkovics Alajos vezérőrnagy
1906.VIII.18-án avatják hadapród tiszthelyettessé a Magyar Királyi Nagyváradi Honvéd Hadapródiskolán. Először a trencséni 15. honvéd gyalogezredhez kerül, majd 1914.VIII.28-tól az újonnan felállított m.kir. l.honvéd kerékpáros századnál, – később zászlóaljnál – szolgál különböző beosztásokban, a háború végére már a zászlóalj parancsnoka. - Lipták János százados
Már 10 éves korától a Kőszegi Magyar Királyi Hunyadi Mátyás Honvéd Reáliskolai Nevelőintézetbe került, majd tanulmányait a Pécsi Katonai Főreál Iskolában folytatta, ahol kiváló szorgalmáért többször írásbeli dicséretben részesült. Aurél bátyjával többféle sportban is sikereket értek el. 1933. augusztus 20-án avatták hadnaggyá a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián. - Major Valér százados
Major Valér (Kaposvár, 1913.IX.26. – Buda,1945.II.12.) százados „Somogyország” szülötte, édesanyja Kottler Vilma. Önkéntesi évét a jászberényi 5. kerékpáros zászlóaljnál teljesítette. 1936.VIII.20-án avatták hadnaggyá, ezt követően Jászberényben az 5., majd a 9. kerékpáros zászlóaljnál szolgált. Fegyvernemet váltott, így került először a 31. önálló harckocsi zászlóaljhoz, majd az 1/II. harckocsi zászlóalj kötelékéhez. 1944.IX.4-től az 1. harckocsiezred 1. segédtisztje lett. - Malek László főhadnagy
Malek László főhadnagy ékes példája az elit rohamtüzér fegyvernem harci szellemének, hogy katonai esküjéhez híven a végsőkig harcolt, védelmezte szeretett fővárosunkat a bolsevista neveltetésű Vörös Hadsereggel szemben. Rövid életútjában egy kiváló magyar katonatisztet ismerhettünk meg. - Mallász Egon hadnagy
Mallász Egon (Budapest, 1924. – Olaszország, Torino 1992.VIII.) Édesapja Mallász Elemér, édesanyja Kontz Erzsébet, Budapesten a XIV. kerületi Szent Domonkos utca 17. számban laktak, egy leány testvére volt, Erzsébet. A Pécsi „Zrínyi Miklós” Magyar Királyi Katonai Reáliskola elvégzése után került a budapesti Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiára…… - Máriássy László huszár hadnagy
Máriássy László huszár hadnagy(Budapest, 1922.VII.7. – Budapest, 2009.XI.14.)Régi magyar nemesi család sarja, a református vallású, márkus- és batizfalvi Máriássy családból, nemzetségének a 32. generációjának XXI. Máriássy Lászlóként tagja.Édesapja vitéz márkus- és batizfalvi Máriássy László földbirtokos, koronaőr ezredes, édesanyja szintén nemesi családból való, felsőlehotai és lehotai Abaffy Erzsébet. Mivel édesapja belőle is huszárt szeretett volna faragni, de ez az akkori Csehszlovákiában lehetetlen lett volna, ezért Budapestre költöznek.Erre így emlékszik vissza: Ennek köszönhetően semmiféle kárpótlást nem kapunk ma a szlovákoktól, mivel annak idején hazaárulónak nyilvánítottak bennünket. Nagyapám Rimaszombatba költözött az impériumváltást követően, ott maradt, piros-fehér muskátlit ültetett, szép zöld gyepet gondozott a kertjében, amiért hat hét várbörtönt kapott. Édesapám vad lovasrohamot vezetett az első világháború keleti frontjain, a legelsőt és egyetlen sikereset Sztojanovnál, karját kardvágás érte, pikával mellbe szúrták; 1916-ban pedig orosz fogságba esett csapataival. Amikor Szibériából hazaindult, kis kitérőt tett Kínába, Borneóba, s ha már ott járt, Ceylonba is, eljutott Szuezig, majd elkanyarodott a Gibraltárhoz, hogy végül Koppenhágán keresztül érkezzen Magyarországra 1920-ban. A kormányzó katonai érdemeire való tekintettel a koronaőrség parancsnokává nevezte ki 1937-ben. Gyermek- és ifjú éveiről a következőket idézi: Kölyökkoromban bejártuk apámékkal a Szepességet és Gömört, megszemléltük a családi kastélyokat és várakat, a régi udvarházakat és erdőket a Poprád mentén. 1942-ben adtuk föl a felvidéki életet. Elemibe nem jártam, saját házitanítónk volt. Emlékszem – mosolyodik el Máriássy László –, hogy a fräuleinokat a régi páncélokba bújva ijesztgettük halálra. A berzétei családi kúria lépcsőfordulójában a fába meg patkó nyoma volt préselődve. A mendemonda szerint a holtan is visszajáró Károly nevű ősöm hagyta ott, akit a kertben fejeztek le a császári zsoldosok Caraffa idejében. Az inasok mindig rettegve ugrották át a teli levesestálakkal a lábnyomot, én meg igyekeztem beleilleszteni lábamat. Aztán vége lett a gömöri világnak: beadtak a bécsi Theresianumba, majd a kőszegi katonai iskolába, végül a Ludovikára. A Ludovikán bekerül a tenisz válogatottba. 1943.VIII.20-án avatják a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián, a hivatásos katonai szolgálatát a nyíregyházi 4. „Hadik András” huszárezredben kezdi zászlósként (legendásan rossz magaviselete miatt, egyedül őt nem avatják hadnagynak). A frontra 1944.VI.14-én, a 4/1. lovasszázad l. szakasz parancsnokaként vonul fehérorosz hadműveleti területre. Két hétre rá, 1944.VII.1-én hadnaggyá léptetik elő. Szakaszát a Pripjaty-mocsarak környékén garázdálkodó, a lakosságot sanyargató partizán bandák ellen vetik be. Két huszár áll egy lóistállónak használt csűr előtt. Odamegy hozzájuk két orosz nő. Egy-egy szakajtó tojást tartva kezükben, hogy eladják a huszároknak. A huszárok, hogy megnézzék nincs-e köztük törött, hátukra csapják a karabélyt és elkezdik forgatni a tojásokat. A szakajtó alatt mind a két nőnek pisztoly volt a kezében. Mind a két huszárt lelőtték és utána elfutottak. Persze a készültség öt perc alatt elfogta őket. Az egyik huszár meghalt, a másik huszár gerinclövést kapott és még 10 évig élt, de mozdulatlanul fekve. Egy másik eset Ciganje (Fehéroroszország) mellett: Az unokatestvéremet (Nádasdy huszároktól) küldték járőrbe. Hosszú ideig nem jött vissza, és engem küldtek ki felderíteni, mi történt. El is értük a kolhozt, amit neki kellett volna felderítenie. Hosszú figyelés és egy-egy sorozat leadása után óvatosan bementünk. A kolhoz mészárszékében kampóra felakasztva ott volt az egész járőr, tarkójukban a kampók, nemi szervük a szájukban, szemeik kiszúrva, tarkólövéssel! A Kleck-nél 1944.VII.3-án megindított szovjet támadásnál századparancsnoka hősi halálát követően, július 7-én átveszi a huszár század irányítását. A mocsáron keresztül a németek építettek egy dorong utat, ami két kocsi (autó) szélességű volt. A dorongútról letérni nem lehetett, mert jobbra-balra mocsár volt. Állandó partizán támadás, és ami ennél rosszabb, légitámadások, és messze hordó tüzérségi tűz. Akárhogy géppuskáztak vagy bombáztak a repülők, tovább kellett menni, sem letérni, sem megállni nem lehetett. Az eltalált kocsikat – ha a lovak életben maradtak, azt kifogták – azonnal benyomtuk a mocsárba, hogy az oszlop tovább tudjon menni. A sebesült huszárokat a kocsik tetejére raktuk, de sok kocsi is találatot kapott, a halottakat becsúsztattuk a mocsárba. Pokoli menet volt, úgy, ahogy mondom, szó szerint. Két és fél nap éjjel nappal. 1944.VIII.5-én a Kleck-i kitörés során megsebesül, lova aknára lép. Lova elpusztul, neki a lábai tele lesznek repesszel. Először egy poroszországi-, majd a székesfehérvári kórházba kerül. Jól szemlélteti a huszárok véres veszteségét, hogy július 3-9 között, az l. század létszáma 164 főről 28-ra csökkent. Felépülését követően a pótkerethez kerül, majd szeretett fővárosunk védelmében vesz részt huszárjaival. Századom csupa gazdafiúból állt, akik mind tudták, miért harcolnak: földjükért, birtokaikért, kultúrájukért. Büszkén vallom be, hogy a legjobb barátaim és azok, akikben száz százalékig megbíztam egész életem folyamán, azok a huszáraim voltak. Csepel-szigeti harcoknál a „Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Érem”-mel kitüntetett Babik egészségügyis honvéddel – nem először – kimegy, kikúszik a sebesülteket behozni. Találtam egy halott oroszt, akinek a kenyérzsákjában egy kicsit véres kenyér volt. A gyalogsági ásómmal leütöttem a véres részét és a többit megosztva a huszárjaimmal megettük. […] Akkor egész könnyen megsebesültem. Súrolt egy golyóbis, de minden huszárt, aki még élt és egy pár orosz sebesültet is be tudtunk hozni a saját vonalunkba. Csepel-sziget védelme során, ismét súlyos sebesülést szenved el. Először a budai Tiszti Kórházba szállítják, majd az ostromgyűrű szűkülésével a Sziklakórházba kerül. Az ostromot lábadozó sebesültként éli át. Fogságba kerül, de megszökik. Ezt követően 1945-ben még egy orosz–magyar vegyes zászlóalj tisztjeként őrzi a Déli összekötő hidat, az ország legfőbb kommunikációs vonalát, hiszen ott megy át a Dunántúlra a telefonvonal. Jelenti a szovjet parancsnoknak, hogy orosz katonák lopják a kábelt. – Mit tegyenek? – Járjon el a magyar szolgálati szabályzat szellemében! – indítványozza a tiszt, azaz három felszólítás után lőjön. Az eredmény: egy szovjet halott, és egy sebesült. Ezért Máriássyt a katonai elhárítás lefogatja, parancsnoka azonban kiszabadítja. „Mert hát ilyen ruszki tiszt is volt.” Legközelebb 1948-ban kerül börtönbe, amikor a katonapolitikai osztály bírósága halálra ítéli egy el sem követett háborús cselekményekért. Azzal vádolják, hogy a Szovjetunió területén partizánokat akasztott fel. Ide-oda vittek, a Fő utcába, Andrássy útra, Margit körútra, ahol rendszerint olyan emberek vallottak ellenem, akiket életemben soha nem láttam. Nem mondták meg egyik fogházban sem, hogy mivel vádolnak, hanem csak „simogattak”, ahogy mi akkor neveztük a verést. Három hónapig csak vertek. A Fő utcában volt egy púpos ÁVH-s tiszt, aki tényleg kéjelgett, ahogy ütlegelt. Valahányszor bevittek ebbe a kihallgatási szobába, mindig két ÁVH-s fogta le a karomat és mindkét bokámat. Ez a púpos, miután le voltam fogva, nagy élvezettel ütött. Volt úgy, hogy összekötözték a lábamat, a bokámat a csuklómmal, levették a cipőt és a harisnyát, rudat tettek a térdem alá, amit két asztalra vagy székre tettek föl, úgy hogy fejjel lefelé lógtam, a fejem majdnem leért a földre. A púpos tiszt egy rövid szíjú több ágú korbácsot vett elő, aminek a végén borotvapenge volt beerősítve, és azzal verte a talpamat. Máriássy László, mint Lehel vezér a kürtjével: Egyik nap, amikor bevittek kihallgatásra, nem fogott le senki. Miután az előzőekben a jó pár napig tartó „simogatás” után a hallásom átmenetileg elvesztettem, nem hallottam, hogy a simogató legények kimentek-e a pincéből, azt hittem, senki más nincs a szobában, mert nem kapaszkodtak belém. Az íróasztalon volt egy nagy bronz hamutartó (ha jól emlékszem egy medve) és a púpos tiszt ott ült az asztalnál. Csak ő és én voltunk ott. Felkaptam a bronz hamutartót és fejbe vágtam vele, hogy kicsit visszaadjak a „kezelésből”. A feje betört és összeesett. Persze az ÁVH-sok bent voltak a szobában, csak éppen nem fogtak le. Nagyon nekem estek, nagyon csúnyán megvertek. Ami verést akkor kaptam, azt senkinek sem kívánom. Csak félig vertek agyon, mert teljesen nem mertek, mert a tárgyalásom napja már ki volt tűzve. Kinyitották az ajtót és kirugdaltak. Egy darabig feküdtem a folyosón, erősen véreztem, megpróbáltam bevánszorogni a cellámba, ami több órába telt. Ahogy mentem fel a lépcsőn vérnyomokat hagyva, mindenki belém rúgott, hogy egy-két fokot visszaessek. A végén a börtönőrök cipeltek be a cellámba. Lemostak és adtak valamit enni. Utána nem nyúltak hozzám, hogy a tárgyaláson ne látszódjék a nyoma, hogy kezeltek. Mint később megtudtam, a púposnak túl vékony csontjai voltak és meghalt. Persze nem sajnáltam, soha nem volt lelkiismeret furdalásom, sem rémálmom, azért, mert agyonütöttem. Végül a szovjet partizánok felakasztása elleni hamis vád megdől, amikor szülei pár megmaradt ékszerükből felfogadnak munkásokat, hogy ássák ki a székesfehérvári kórház romjai alól a betegfelvételi kartonokat, amelyekben ott a neve, hogy a megvádolt időpontban, ő sebesültként volt a kórházban. Ez hála Istennek, 2 nappal a tárgyalás előtt előkerül, így ejtik a vádat. De hamarosan újra letartóztatják, mivel Angliában élő nővérével levelezik, s azt próbálják különböző testi- és lelki kínzásokkal kivenni belőle, hogy ő angol kém. Később megírt könyvében, ezek részleteiről részletesen beszámol, mindenesetre egy vallatásra kényszerítő részt érdekességként kiemelnék: Egyszer apámat behozták, hogy megpuhítsanak. Úgy össze voltam verve, hogy nem ismert fel, csak a hangomról. Mikor megmondták neki, hogy őt is behozzák a börtönbe, az volt a válasza felém fordulva, hogy „A család ezer éves történetében nem volt áruló! Ne törődjek vele és én se legyek az.” Az egyik verőlegény megérdeklődi tőle a siralomházban:“milyen színű nyakkendőt akarsz, büdös fasiszta, pirosat, fehéret vagy zöldet?” Mire Máriássy László azt válaszolja:“Pirosat, mert meghalni kommunistaként akarok. Legalább eggyel kevesebb lesz.” Végül a sok kínzás, verés ellenére sem ismer el semmit, ezért egy idő után kénytelenek felmenteni.1953-ban családját kitelepítik, mint osztályellenséget. Sikerül túlélnie az ÁVH embertelen kihallgatásait, majd rangján és képzettségén aluli munkát kénytelen végezni. A Rókus Kórházban hullamosóként, a nagytétényi hizlaldában (Sertéshizlalda https://share.google/fptNO2wC54xxLMDjU ) sertésgondozóként, bányában csille tolóként, szénlapátolóként keményen robotolva keresi kenyerét. 1956 első napjaiban sodródik a forradalmi eseményekbe. Már napok óta lövöldöztek, amikor lemegy az utcára, hogy tejet és kenyeret vegyen. Az Ady mozinál jár, (később Filmmúzeum, most Broadway) amikor forradalmárokkal találkozik, akik épp a mozi előtti orosz ágyút készülnek elfoglalni. A volt huszárban feltámad a magyar virtus, háborút járt tapasztalatát felhasználva lerohanják a szovjeteket, és azonnal tüzelni kezdenek a felvonuló tankokra. Ettől kezdve nem volt visszaút. A Kálvin téren kilőnek egy szovjet harckocsit. Vezető szerepet játszik a belvárosi harcokban, Kálvin tér, Múzeum körút, Népliget, stb. Volt ludovikás társa, Maléter Pál, a forradalom honvédelmi minisztere maga mellé veszi, és kíséretébe jelöli a tököli tárgyalásra. A világtörténelem egyik legszégyenteljesebb eseménye a küldöttség szovjetek általi letartóztatása, amit Máriássy a véletlennek köszönhetően kerül el, ugyanis az utolsó pillanatban más feladatot kap. A szovjet orvtámadásnál – ismét, mint Budapest ostromakor – a Vár és Csepel védőjeként harcol, egészen 1956.XI.9-ig tartanak ki, amikor a nyomasztó szovjet fölény miatt a további ellenállás értelmetlenné válik. Egy utcai igazoltatás során kerül megint szovjet fogságba. Az azonnali agyonlövetést elkerüli, mivel csak később azonosítják, immár magyar őrizetben. A fogvatartottakat Szibériába akarják deportálni. A foglyokat szállító teherautóról lelöki valaki a szovjet őrt, majd több társával együtt megszökik. Néhány napon belül átlépi az osztrák határt, majd visszasétál Pápára, hogy segítsen egy barátjának és annak családján, hogy vezetésével Nyugatra jussanak. Ez sikerül is, Ausztriából az egy évvel korábban Angliába települt családja után megy. Itt bútorszállítóként, majd kirakatrendezőként dolgozik. Egyik nap meglátott a próbababák között egy úr, aki régen a fát vásárolta tőlünk Gömörben. Fölajánlotta, dolgozzak az Egyenlítő mentén az őserdőben: Ghánában fakitermelő vállalata van. Mentem. Majd Kongóban, Malájziában és Szingapúrban dolgozik. 1998-ban hazatelepül Budapestre.Életútja szomorú lenyomata szeretett hazánk egyik legjobbjainak. Ősei várából és birtokaikból a trianoni békediktátum, majd a kommunizmus miatt, kisemmizték. Nemesként bátran kivette részét hazánk védelmében, – mint ősei tették – majd az embertelen kommunizmus hányattatásait elszenvedve külföldre kényszerült. Fia Londonban él, ő még beszél magyarul. De fájó látni, hogy egy 900 éves tősgyökeres magyar nemesi család vérvonala, egy idegen országban vész el a multikulturális katyvaszban. Forrás: Máriássy László: Mindennapi élet? – saját életrajzi könyve (Püski, 2010), https://puskikiado.hu/mindennapi-elet-1922-2009.html,Bene János – Szabó Péter: A magyar királyi honvéd tisztikar 1938-1945. I. kötet (Nyíregyháza, 2023) 217-218.o.,https://www.magyarhuszar.hu/hir/vitez-mariassy-laszlo ,https://felvidek.ma/2010/12/06/mariassy-laszlo-mindennapi-elet/ - Méray-Horváth Róbert egyetemista
Méray-Horváth Róbertet már első látogatása után rabul ejtette a vitorlázó repülés 10 éves korától, így 16 évesen – a cserkészet utáni Levente Mozgalom ifjú tagjaként – megkezdi a vitorlázó repülést. Példátlan tehetségének és kitartásának köszönhetően, rohamléptekkel szerzi meg a vitorlázógépek vezetéséhez szükséges „A”, a „B”, majd 1938.IX.11-én a „C” bizonyítványt. A magyar virtus nála újabb és újabb kihívásokban jelentkezik, egyre-másra állítja fel repülési rekordjait. - Milviusz István hadnagy
Milviusz István hadnagy (Detta, 1921.V.6. – Dunaújváros, 2002.VI.26.) A Magyar Királyi Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémián 1944. augusztus 20-án avatják hadnaggyá. A III. hadtest 52. híradózászlóaljához kerül, amely Krasznahorkáról vonul vissza az esztergomi Mária Valéria hídon át Piliscsaba-Klotildligetre 1944 decemberében. - Nagy Mózes csendőr szakaszvezető
. A kis magyar világ idején jelentkezett a Magyar Királyi Csendőrséghez, ahol alapos ellenőrzés után megkezdhette a próbacsendőri szolgálatát, amelynek során az Ungvári Csendőriskolában végzett járőrtársi tanfolyamot. Itt század elsőként végez, majd a zetelaki csendőrőrsre kapott kinevezést. 1942 júliusában véglegesítették és a marosvásárhelyi X. csendőrkerületnél szolgált szakaszvezetői rendfokozatban. - Nagy Zsombor m. kir. csendőr százados (1917-1945)
A Budapest ostromakor megalakult, s az ostromot és kitörést végigharcolt egyetemi rohamzászlóalj utolsó parancsnoka. Kitüntetései: a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje hadidiszítménnyel, a Magyar Érdemrend hadiszalagos és kardos Lovagkeresztje, és a Német Vaskereszt….. - Pákh Ervin huszárhadnagy
Római katolikus, nemesi magyar család sarja, édesapja karácsonyfalvi dr. Pákh János ügyvéd, édesanyja – szintén nemesi vérvonallal bíró – Konkoly-Thege Gizella. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián avatják hadnaggyá 1943. augusztus 20-án, majd szakaszparancsnokként a nyíregyházi 4/II. huszárosztályhoz vezénylik. - Pintér István zászlós
Elsőként a 2/II. huszárosztályban teljesít szolgálatot, majd 1943.X.1-től tartalékos zászlóssá nevezik ki. 1944.IX.26-tól már a 10. felderítő osztály huszárszázadának szakaszparancsnokaként vesz részt az oláh árulás után Nagyszalonta és Kolozsvár között, a Dél-erdélyi harcokban. - Pokorny László ejtőernyős alezredes
A Hűvösvölgyi Katonai Főreáliskola elvégzése után, 1927. szeptember 1-jén avatták a Ludovika Akadémián főhadnagynak. 1929-től a I. vegyes dandár tanfolyam rendkívüli tanára volt. 1930-ban ködösítő tanfolyamot végez. 1932-ben a kisantant létszámellenőrzésekor nevét törölték a honvéd tiszti állományból, és a VII. határőrkerület Miskolcon lévő 7/7. szárnyához helyezték. - Rácz László egyetemista
” Mi a Jurányi utcában a Margit körút felé nézve, a jobb oldali járdán álltunk. Rácz Lacika majdnem a sarkon, a falhoz dőlve, én valamivel hátrább, inkább az utca közepén álltam. Volt mögöttem valami kiugró fal, amire már nem emlékszem, hogy mi volt. Amint éppen készültünk az átfutásra – csak mi ketten, és néhány SS-katona – egyszer csak ránk szakadt a pokol. „ - Rajki Dezső rendőr hadnagy
Tanulmányai végeztével, 1940.XII.2-án a 17/III. zászlóalj géppuskás századához vonult be tényleges katonai szolgálatra. Elvégezte a tartalékos tiszti iskola I-II. évfolyamát, majd csapattestével részt vett az 1941 áprilisi délvidéki hadműveletben, amellyel kiérdemelte a Délvidéki Emlékérmet. - Rátz Tibor főhadnagy
Rátz Tibor főhadnagy (1920 – 1945) Ludovikát végzett tüzér tiszt, 1941-ben kezdte meg katonai szolgálatát hadnagyi rendfokozatban. 1944-ben kerül át főhadnagyként az új, és egyben elit fegyvernemhez, a rohamtüzérséghez. Az 1. Rohamtüzér osztály 1. üteg parancsnokaként harcol a Keleti fronton, majd hazánk területén…. - Sanna Henrik ejtőernyős százados
Sanna Henrik ejtőernyős százados (Kolozsvár, 1913.XII.9. – Melbourne, Ausztrália, 1983.I.29.) Római katolikus katonacsalád sarja, édesapja: Sanna Henrik császári és királyi lovastüzér tiszt, édesanyja: borsodi Latinovits Mária. Tényleges katonai szolgálatát 1935-ben kezdi meg Szentesen, a 2/I. huszárosztálynál, ahol elvégzi a tartalékos tiszti tanfolyamot. Zászlósként részt vett a felvidéki bevonulásban és a kárpátaljai hadműveletben (1939.III.), majd 3 éves továbbszolgálatot vállalt. - Sebestyén Béla ejtőernyős főhadnagy
Katona család sarja, édesapja vitéz Sebestyén Béla vezérőrnagy – akitől megörökölte a vitézi címet, – édesanyja Pongrácz Margit. Hadnagyi rendfokozatát 1939.IX.1-én nyeri el, a 19. gyalogezred I. zászlóaljánál, állomáshelyük Mezőtúron volt. 1942.IV.1-től főhadnaggyá léptetik elő, majd még ez év nyarán részt vesz Esztergomban páncélos átképző tanfolyamon, amely fél évig tart, s karácsony előtt ért véget. - Simon László Imre százados
Polgári foglalkozása: tanító. Tényleges katonai szolgálatát 1932. október 1. – 1933. július 1. között teljesítette a pécsi 8. gyalogezrednél. A tartalékos tiszti vizsgát 1937. július 28-án tette le, majd 1940 őszén részt vesz az észak-erdélyi bevonulásban, kiérdemelve ezzel az Erdélyi Emlékérmet…. - Sipeki Balás Lajos százados
A pécsi Zrínyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet elvégzése után, 1931-1932 között egy évig, mint karpaszományos csapatszolgálatot teljesít. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián 1935.VIII.20-án avatják hadnaggyá. Kiváló sportemberként az iskolás évei alatt, megismerkedik az íjászat, öttusa, sízés, járőrverseny sportágakkal. - Sónyi Hugó II. százados
Sónyi Hugó II. százados (Rákospalota, 1912.V.21. – Buda, 1945.II.12.) Édesapja Sónyi Hugó I. magyar gyalogsági tábornok, aki 1934-ben magyarosította nevét Solarcz-ról Sónyira, édesanyja Friedmann Alojzia. 1934.VIII.20-án avatták hadnaggyá a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián. A váci 16. kerékpáros zászlóaljban szolgált, melynek kötelékében részt vett a délvidéki hadműveletekben, majd 1941.VII.13-XII.2. között a Szovjetunióban vívott harcokban, mint alakulatának segédtisztje. - Szabó-Papp Lóránt huszár főhadnagy
Római katolikus vallású katona családba született, édesapja Szabó-Papp Károly ezredes, édesanyja Sziklay Viola. 1940.VII.1-én avatták hadnaggyá a Bólyai Műszaki Akadémián, majd onnan Nyíregyházára vezénylik a 4. huszárezred árkászszakasz parancsnokának. - Szentgyörgyvölgyi Gábor huszárszázados
Református családban született, édesanyja Göschel Erzsébet, apja Durkó Gábor császári és királyi huszárszázados, aki 1933-ban változtatta meg vezetéknevüket Szentgyörgyvölgyire. 1933.VIII.30-án avatták hadnaggyá a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián, majd onnan Pécsre vezénylik a 4. vonatosztaghoz. Később szolgált még Debrecenben, Nyíregyházán, Komáromban, miközben 1937.XI.1-én a főhadnagyi rendfokozatot nyerte el. - Szilágyi Sándor csendőr főtörzsőrmester
Református családban született, édesapja, Szilágyi Ferenc vasúti altiszt, édesanyja, Filep Klára. 1923.IV.4-én vonul be 19 évesen a magyar királyi budapesti I. csendőrkerület balassagyarmati osztályához. - Szűcs Ervin II. százados
A Ludovika Akadémián 1933. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá, majd csapatszolgálatát a kecskeméti „Zrínyi Miklós” 7. honvéd gyalogezrednél kezdte meg. 1937. október 1-jén, az 5. határőrkerületi parancsnokhelyettes állományába helyezték át Gyulára, majd 1939. október elsején a jászberényi „Kiss Ernő altábornagy” 9. kerékpáros zászlóaljhoz. - Takátsy Gyula alezredes
Takátsy Gyula alezredes (Tiszaroff, 1892.IV.1. – Vác, 1957.IX.28.)Hazafias, római katolikus, nemesi családban született. Édesapja, Takátsy Gyula a Közép-Tiszai Ármentesítő Társulat igazgatója, édesanyja: kecskeméti Kormos Anna. 1912. VIII. 18-án avatták hadnaggyá a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián, majd két évre rá előléptetik főhadnaggyá. - Tassonyi Edömér százados (a „Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem” 19-ik kitüntetettje) és ejtőernyőseinek hősies helytállása
Tassonyi Edömér 1910. október 6-án született Nagyláz községben (Ung vármegye), református családban. Nagyapja Tassonyi János kisbirtokos Taktaszadán, édesapja Tassonyi Ernő bányamérnök. 1934. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá a Ludovika Akadémián…… - Ulrich Károly hadnagy
A bajai tanítóképző elvégzését követően, tanítóként kereste kenyerét. Tényleges katonai szolgálatát 1933. július 1. – 1934. október 1. között teljesítette, ez idő alatt végezte el a karpaszományos iskolát is. A tolnai 18/I. zászlóalj szakaszparancsnokaként vett részt a visszacsatolt észak-erdélyi bevonulásban 1940 őszén, majd a délvidéki hadműveletekben 1941 tavaszán, amellyel mindkét emlékérmet kiérdemelte…. - Vannay László őrnagy
Régi nemesi család sarja. Az első világháborúban zászlósi rendfokozatban harcolva megsebesül, a háború végére hadnagyi rendfokozatot ér el. A háborút követően, amikor az 1919-es proletár diktatúra ellen Szegedről megindul a „Fehér Terror”-ként elhíresült megtorlás, Vannay gróf Károlyi Gyula „ellenforradalmi” miniszterelnök hűséges testőre. - Varga László vadászpilóta
Varga László Messerschmitt vadászpilóta szakaszvezető, aki igazoltan 157 bevetésben, 3 légi győzelemben vett részt és számos kitüntetésben részesült, 1944. december 11-én Budakeszi – Telki térségében nyomtalanul eltűnt. Kitüntetései: Bronz-, Kis és Nagy Ezüst, Vitézségi, I. Osztályú és II. Osztályú Tűzkereszt, Vaskereszt…. - Wáczek Fedor rohamtüzér főhadnagy
Nemesi magyar család sarja, édesapja nemes duna-szentgyörgyi Wáczek Ferenc Arnold (1883-1941) m.kir. huszáralezredes, tengerészeti felügyelő. Édesanyja szintén nemesi vérvonallal bíró békési Csanády Ilona Matild Henrietta Amália, aki szintén katona családból való. - Wáczek Figyes százados
Nemesi család sarja, édesapja, dunaszentgyörgyi Wáczek Ferenc huszár alezredes, aki végigharcolta az l. világháborút. Édesanyja, békési Csanády Ilona, aki szintén magyar nemesi vérvonallal bírt. Római katolikus vallású, hazafias nevelésű katona családban nő fel.