Malek László főhadnagy

Malek László tüzér főhadnagy (1914.VI.3 – 1993.VI.9)
Az egy éves kötelező katonai szolgálatát 1936.X.1-től a székesfehérvári 103. légvédelmi tüzérosztálynál teljesítette. Majd 1939-ben a 12. kerékpáros ütegénél szolgált Hajmáskéren zászlósi rendfokozatban. 1940-ben részt vett az Erdélyi bevonulásban, majd még ugyanebben az évben, XI.1-től előléptetik hivatásos tisztnek. 1941-től a 2. gépkocsizó dandár tüzérosztályának 3. ütegével harcolt a keleti fronton. 1943 végén került a rohamtüzérséghez, majd a kiképzése után, a 24. (kassai) rohamtüzérosztályhoz.
Budapest ostromakor Nagytétényben, már a törzsüteg parancsnokaként vívja egységével a támadó szovjet csapatok ellen a harcot. 1944. XI. 16-án megsebesült, szárkapocscsonttöréssel kórházba került, majd onnan a Károly-laktanyába (mai Petőfi-laktanya a XI. Budaörsi útnál) vonul a műhelyszakasszal.
Folyamatosan harcolva, végül a Citadellánál esik fogságba 1945.II.11-én. Hadifogságból 1947.IX.3-án tért haza, majd az 1956-os szabadságharcunk leverését követő megtorlások miatt, 1957-ben megfosztották rendfokozatától. Megadatott Neki, hogy megélhette a kommunista rendszer bukását, majd a „rendszerváltáskor” rehabilitálták, s ezzel együtt századossá léptették elő.
Malek László főhadnagy ékes példája az elit rohamtüzér fegyvernem harci szellemének, hogy katonai esküjéhez híven a végsőkig harcolt, védelmezte szeretett fővárosunkat a bolsevista neveltetésű Vörös Hadsereggel szemben. Rövid ismertetőnkben, az életútjában egy kiváló magyar katonatisztet ismerhettünk meg.

Forrás: Sőregi Zoltán: Katonák kerékpáron című könyv