Hazslinszky Zoltán őrnagy
Katonahőseink

Hazslinszky Zoltán huszárőrnagy

Hazslinszky Zoltán huszárőrnagy
(Szekszárd, 1907.XII.7. – Budapest, 1945.III.31.)
A hazslini előnevű nemesi családba született, édesanyja: Jakobi Lányi Márta, édesapja hazslini Hazslinszky Géza törvényszéki elnök, vallása református. 
A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián 1930.VIII.20-án avatták hadnaggyá, majd Kecskemétre vezényelték az 1. huszárezredhez.
1933.XI.1-től főhadnaggyá léptették elő. Lovas őstehetség volt, sikerei láttán Komáromban, Örkénytáborban a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola olimpiai csoportjában, Bécsben a spanyol lovas iskolában gyakorolva, tanulva szolgált.
1937.XI.1-től Cegléden a 2. huszárezredben, 1939 elejétől Komáromban a II. önálló huszárszázadban teljesített szolgálatot.
1940.V.1-től századosi rendfokozatot ér el. 1944.II.1-től Budapestre a lovas testőrséghez került, majd XI.1-től őrnaggyá léptették elő.
Fővárosunk ostroma kezdetén, a 10. felderítő osztály huszárszázad parancsnokaként gerinclövést szenved el, végzetes sebesülésével a Pajor Szanatóriumba került, ahol 1945.III.1-én sérülésébe belehalt. A feszes, jó kiállású tiszt a magyar lovaskultúrát kedvelő honfitársainknak örök példaképe marad.

Forrás: Bene János – Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1939-1945 kötet 121.o.,