Katonahőseink
Szeretett fővárosunk ostromának védelmében harcoló magyar katonáink közül, azokat próbáljuk összegyűjteni, akik kiemelkedően bátran, bizonyítottan hősiesen küzdöttek a többszörös túlerővel szemben, vállalva azt a legreménytelenebb helyzetben is.
Nevük listája folyamatosan bővül, ennek egyik feltétele, hogy sikerüljön legalább egy fényképet beszereznünk az illetőről, illetve egy rövid életrajzzal tudjunk szolgálni.
A jelenleg elérhető és kutatható adatbázisokban főként tisztjeinkről lehet adatokat találni, ezért a tiszthelyettesek, altisztek, közlegények névsora lényegesen szegényesebb, holott a harcoló alakulataink zömét ők alkották.
- Ághy Zoltán csendőr hadnagy
Ághy Zoltán csendőr hadnagy (Szombathely, 1921.VIII.6. – Albertfalva, 1944.XII.31.) Édesapja vitéz Ághy Zoltán csendőr ezredes, édesanyja Hüttinger Elfrieda. Korán és céltudatosan választotta a katonai pályát, a kőszegi Hunyadi Mátyás Honvéd Középiskola és Nevelőintézet elvégzése után, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1943-ban avatták hadnaggyá. - Árvay Zoltán hadnagy
Árvay Zoltán 1913-ban született a délvidéki Zombor városában, édesanyja Bartha Mária. A háborúban a tüzérségnél szolgál, 1942.IX.1-én tartalékos zászlósból, tartalékos hadnaggyá léptették elő… - Bakó Barnabás tüzér őrnagy
Magyar nemesi család sarja, édesapja nemes hetei Bakó László, édesanyja: Tömösváry Irma. 1929. augusztus 20-án avatták hadnaggyá a Ludovika Akadémián, 1932.szept.1-től főhadnagy, 1939.nov.1-től százados. Az észak-erdélyi bevonulásban a villányi 15. határvadász üteg parancsnokaként vett részt…. - Bánó Elemér huszárszázados
Római katolikus családban született, nemesi előnévre jogosultként a teljes neve tapolylucskai és kükemezei Bánó Elemér. Édesanyja: Beliczky Mária, édesapja tapolylucskai és kükemezei Bánó Kálmán pécsi rendőrkapitány. - Billnitzer Ernő altábornagy
Édesapja, Billnitzer Lajos üzemvezető, majd vezető mérnök a fiumei torpedógyárban. Édesanyja morvaországi német származású nő, Neusser Julianna egy malomtulajdonos lánya. Pozsonyban érettségizik 1908-ban, majd édesapja nyomát követve, beiratkozik a Műegyetemre. - Bocz Géza hadnagy
Bocz Géza (Vasad, 1919.X.10 – Pécs, 1998) azon kevés magyar tisztjeink közé tartozik, aki végigharcolta szeretett fővárosunk ostromát, végül közel negyven fokos lázzal nekivágott a kitörésnek, melynek során sikeresen verekedte át magát bajtársaival a belső és külső ellenséges szovjet gyűrűn, s érte el a saját vonalainkat sebesülten…. - Bodó Tihamér huszárszázados
Római katolikus családban született, nemesi előnévre jogosultként, a teljes neve diósadi Bodó Tihamér. Édesanyja: Somjay Aranka, édesapja diósadi Bodó János országgyűlési képviselő, aki emellett katona múltja végett, őrnagyi rendfokozattal került nyugállományba. - Borbás Károly főhadnagy
Édesapja Versecen született, a német eredetű Brauche családi nevét magyarosította Borbásra, miután katonatiszti iskolába jelentkezett. Nagyapja hordókészítő mester volt Versecen. Édesapja 1917-ben önként jelentkezett frontszolgálatra, 1917 júniusában Isonzónál megsebesülve került Szabadkára hadikórházba. Ott ismerkedett meg későbbi feleségével, aki ápolónőként dolgozott. Édesapja az első világháborút követően, csatlakozott tótprónai és blatnicai Prónay Pálhoz, a Lajtabánságban vívott harcaihoz. - Both Rajmund százados
A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián 1939. aug. 20-án avatták hadnaggyá. Ezt követően a sárbogárdi 18/II. zászlóaljhoz került, ahol a 48/4. puskásszázad századparancsnokaként vett részt a visszacsatolt felvidéki, majd az észak-erdélyi bevonulásban 1940 őszén, továbbá a délvidéki hadműveletekben 1941 tavaszán, amellyel mindhárom emlékérmet kiérdemelte… - Bozsoki János hadnagy, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem 7. kitüntetettje
Bozsoki János zászlós 6 db Zrínyi II rohamtarackja 18 db T-34-est tett harcképtelenné a sósfürdői völgyben, majd szétszórta a 25. felderítőosztályt bekerítő gyalogságot. Közben a Sósfürdő területén 5 Zrínyi személyzete hősi halált halt vagy megsebesült. …. - Csáthy Dénes rohamtüzér főhadnagy
Édesanyja, Rózsahegyi Michnay Márta, édesapja, nemes Csáthy György István, mindketten magyar nemesi családok sarjai, ezért jogosult a nemesi előnév használatára. Szerelmük gyümölcseként 3 fiúgyermekük születik, mindhárman katonai iskolába kerülnek. - Deák Jenő főhadnagy
A háború előtt tanítóként kereste kenyerét. Tényleges katonai szolgálatát 1937. október 4. – 1938. november 30. között teljesítette, majd a szekszárdi járás körzeti leventeparancsnoka lett. A tolnai 18/III. zászlóaljjal részt vett a visszacsatolt észak-erdélyi bevonulásban 1940 őszén, majd a délvidéki hadműveletekben 1941 tavaszán, amellyel mindkét emlékérmet kiérdemelte. - Domonkos György páncélos százados
Domonkos György páncélos százados (Budapest, 1911.VIII.25. – Vecsés, 1944.XII.26.)Édesapja: György, édesanyja: Tóth Mária, vallása római katolikus. 1933.VIII.20-án avatják hadnaggyá a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián, ahonnan Ceglédre, a 2. huszárezredhez kerül. 1937.XI.1-én főhadnaggyá léptetik elő. - Fehér Imre tartalékos huszárzászlós
Fehér Imre tartalékos huszárzászlós (Budapest, 1920.VIII.27. – Budapest, 1997.VII.24.) Édesapja Fehér János székesfővárosi pénzügyi tisztviselő, édesanyja Bresits Erzsébet. 1941.X.13-án tényleges katonai szolgálatra bevonul a nyíregyházi 4. huszárezredhez. A tartalékos tiszti iskolát Nagyváradon és Nyíregyházán végzi el. 1943.X.1-én tartalékos zászlóssá nevezik ki. 1943-ban Szegeden csapatvonat parancsnoki, Hajmáskéren pedig aknavető tűzvezetői tanfolyamot végez, így 1944.VI.14-én a 4/II. huszárosztály nehézfegyverszázadának II. aknavető szakaszparancsnokaként harcol fehérorosz hadműveleti területen. Tűzkeresztségét megszerezvén, a huszárokkal kitör a híressé vált „Klecki-i gyűrű”-ből, majd utóvédharcokat vívnak Varsóig. A keleti hadszíntérről visszatérve, szinte azonnal bekapcsolódik hadosztálya (1. huszárhadosztály) a Duna – Tisza közi és a Csepel-szigeti harcokba, hogy szülővárosát, Budapestet védje. A hazáját védő és szerető, a magyar katonai virtus ékes példájaként, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért kiérdemli a Magyar Érdemrend lovagkeresztje hadiszalagon, kardokkal kitüntetést, amelyből mindössze 1.574 adományozás történt a háború alatt. 1945 januárjában szovjet fogágba esik a fővárosunk védelmi harcai alatt. Gödöllőre, majd Debrecenbe kerül hadifogoly-gyűjtőtáborba. Jelentkezik az új demokratikus honvédségbe, április elsején tartalékos hadnagyként előléptetve át is veszik, de még egy évet sem szolgálhat, 1946.III.16-án leszerelik, mint megbízhatatlan, reakciós, a régi rendszerhez hű elemet. Forrás:Bene János – Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-1945, 88.o. (Nyíregyháza, 2023), http://szlukacs.freeweb.hu/rendjel2/adatok/horthy/mer.htm - Füles József hadnagy
Református családban születik első gyermekként, később két leánytestvérrel gazdagodik családjuk. Édesapja Füles József főkalauz, édesanyja Puskás Erzsébet, akikkel a Somogy megyei Bolhás településen kezdik el élni életüket, a távoli helyszínekkel teli vasutas életet hátrahagyva. A négy elemi után, tanulmányait 1923-ban a Csurgói államilag segélyezett református főgimnáziumban végzi (a későbbi Csokonai Vitéz Mihály Református Főgimnázium). 1933-ban jogot hallgat, hogy ügyvéd lehessen. - Garád Róbert rohamtüzér hadnagy
Garád Róbert rohamtüzér hadnagy (Sopron, 1917.VII.8. – Szombathely, 1987.X.29.) Édesapja kefekötőmester. Sikeres érettségijét követően a Soproni Pamutipari Rt.-nél kezdett el dolgozni szövőmunkásként. 1937-ben vonult be először a honvédséghez, később részt vesz az erdélyi- és délvidéki bevonulásokban, ezzel kiérdemelte mindkét emlékérmet…. - Gencsy Tibor huszár főhadnagy
Református családba született, édesapja gencsi és érmihályfalvi Gencsy Károly földbirtokos, édesanyja: Újfalussy Eszter. A gimnáziumi érettségi után tényleges katonai szolgálatra a 4. huszárezredhez vonult be… - Gombos Elemér II. páncélos százados
Édesanyja, Madarász Alice, édesapja hivatásos katonatiszt, ennek köszönhetően elmondható, hogy katonás, hazafias nevelést kapott, egy jómódú, katolikus polgári család sarjaként. Remek fizikai adottságának köszönhetően neves úszó, sportoló. Az 1936-os Berlini Olimpián 100 méteres hátúszásban, a LASE (Ludovika Akadémia Sport Egyesület) színeiben képviseli szeretett hazánkat (a világszínvonalú megmérettetésen 17. helyezést ért el katonai akadémikusként). - Hajdu Dezső őrnagy
1930.VIII.18-án avatták hadnaggyá a Ludoivika Akadémián. Nagykanizsán szolgált a kanizsai 6. gyalogezrednél, majd a 3. határőr kerületnél…. - Hazslinszky Zoltán huszárőrnagy
A hazslini előnevű nemesi családba született, édesanyja: Jakobi Lányi Márta, édesapja hazslini Hazslinszky Géza törvényszéki elnök, vallása református. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián 1930.VIII.20-án avatták hadnaggyá, majd Kecskemétre vezényelték az 1. huszárezredhez. - Kalándy Imre altábornagy
Kleindin Imre ezredes, – nevét később magyarosította – a Tiszti Arany Vitézségi Érmet, mint őrnagy az 1917. novemberi haditettéért érdemelte ki, amikor mint az V. határvadász-zászlóalj parancsnoka, az albán fronton személyesen vezetett egy felderítő akciót, majd a feladat befejezése után utolsóként hagyta el a felderített tereprészt, hátán egy sebesült katonájával. Ekkor kapta katonáitól a „Rohampápa” becenevet is. - Kammerer Ernő huszárhadnagy
1944. VIII. 20.-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd a 2. huszárezredhez helyezték. Harcolt fővárosunk védelmére kiépített Attila védvonalban, ahol nem mindennapi bátorságáról tett tanúbizonyságot….. - Kende György főhadnagy
Régi magyar nemesi család sarja, teljes családi nevén: báró kölcsei Kende György. Római katolikus családban született, édesanyja szintén nemes, pécsújfalusi Péchy Magdolna, édesapja báró kölcsei Kende György földbirtokos. - Kováts József százados
A kalocsai tanítóképző elvégzését követően, Döbröközön lett tanító. Tényleges katonai szolgálatát 1931. június 20. – 1932. október 1. között teljesítette a pécsi 8. gyalogezrednél. 1938-ban továbbszolgálatra jelentkezett…. - Lemberkovics Alajos vezérőrnagy
1906.VIII.18-án avatják hadapród tiszthelyettessé a Magyar Királyi Nagyváradi Honvéd Hadapródiskolán. Először a trencséni 15. honvéd gyalogezredhez kerül, majd 1914.VIII.28-tól az újonnan felállított m.kir. l.honvéd kerékpáros századnál, – később zászlóaljnál – szolgál különböző beosztásokban, a háború végére már a zászlóalj parancsnoka. - Lipták János százados
Már 10 éves korától a Kőszegi Magyar Királyi Hunyadi Mátyás Honvéd Reáliskolai Nevelőintézetbe került, majd tanulmányait a Pécsi Katonai Főreál Iskolában folytatta, ahol kiváló szorgalmáért többször írásbeli dicséretben részesült. Aurél bátyjával többféle sportban is sikereket értek el. 1933. augusztus 20-án avatták hadnaggyá a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián. - Major Valér százados
Major Valér (Kaposvár, 1913.IX.26. – Buda,1945.II.12.) százados „Somogyország” szülötte, édesanyja Kottler Vilma. Önkéntesi évét a jászberényi 5. kerékpáros zászlóaljnál teljesítette. 1936.VIII.20-án avatták hadnaggyá, ezt követően Jászberényben az 5., majd a 9. kerékpáros zászlóaljnál szolgált. Fegyvernemet váltott, így került először a 31. önálló harckocsi zászlóaljhoz, majd az 1/II. harckocsi zászlóalj kötelékéhez. 1944.IX.4-től az 1. harckocsiezred 1. segédtisztje lett. - Malek László főhadnagy
Malek László főhadnagy ékes példája az elit rohamtüzér fegyvernem harci szellemének, hogy katonai esküjéhez híven a végsőkig harcolt, védelmezte szeretett fővárosunkat a bolsevista neveltetésű Vörös Hadsereggel szemben. Rövid életútjában egy kiváló magyar katonatisztet ismerhettünk meg. - Mallász Egon hadnagy
Mallász Egon (Budapest, 1924. – Olaszország, Torino 1992.VIII.) Édesapja Mallász Elemér, édesanyja Kontz Erzsébet, Budapesten a XIV. kerületi Szent Domonkos utca 17. számban laktak, egy leány testvére volt, Erzsébet. A Pécsi „Zrínyi Miklós” Magyar Királyi Katonai Reáliskola elvégzése után került a budapesti Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiára…… - Méray-Horváth Róbert egyetemista
Méray-Horváth Róbertet már első látogatása után rabul ejtette a vitorlázó repülés 10 éves korától, így 16 évesen – a cserkészet utáni Levente Mozgalom ifjú tagjaként – megkezdi a vitorlázó repülést. Példátlan tehetségének és kitartásának köszönhetően, rohamléptekkel szerzi meg a vitorlázógépek vezetéséhez szükséges „A”, a „B”, majd 1938.IX.11-én a „C” bizonyítványt. A magyar virtus nála újabb és újabb kihívásokban jelentkezik, egyre-másra állítja fel repülési rekordjait. - Nagy Mózes csendőr szakaszvezető
. A kis magyar világ idején jelentkezett a Magyar Királyi Csendőrséghez, ahol alapos ellenőrzés után megkezdhette a próbacsendőri szolgálatát, amelynek során az Ungvári Csendőriskolában végzett járőrtársi tanfolyamot. Itt század elsőként végez, majd a zetelaki csendőrőrsre kapott kinevezést. 1942 júliusában véglegesítették és a marosvásárhelyi X. csendőrkerületnél szolgált szakaszvezetői rendfokozatban. - Nagy Zsombor m. kir. csendőr százados (1917-1945)
A Budapest ostromakor megalakult, s az ostromot és kitörést végigharcolt egyetemi rohamzászlóalj utolsó parancsnoka. Kitüntetései: a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje hadidiszítménnyel, a Magyar Érdemrend hadiszalagos és kardos Lovagkeresztje, és a Német Vaskereszt….. - Pákh Ervin huszárhadnagy
Római katolikus, nemesi magyar család sarja, édesapja karácsonyfalvi dr. Pákh János ügyvéd, édesanyja – szintén nemesi vérvonallal bíró – Konkoly-Thege Gizella. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián avatják hadnaggyá 1943. augusztus 20-án, majd szakaszparancsnokként a nyíregyházi 4/II. huszárosztályhoz vezénylik. - Rácz László egyetemista
” Mi a Jurányi utcában a Margit körút felé nézve, a jobb oldali járdán álltunk. Rácz Lacika majdnem a sarkon, a falhoz dőlve, én valamivel hátrább, inkább az utca közepén álltam. Volt mögöttem valami kiugró fal, amire már nem emlékszem, hogy mi volt. Amint éppen készültünk az átfutásra – csak mi ketten, és néhány SS-katona – egyszer csak ránk szakadt a pokol. „ - Rajki Dezső rendőr hadnagy
Tanulmányai végeztével, 1940.XII.2-án a 17/III. zászlóalj géppuskás századához vonult be tényleges katonai szolgálatra. Elvégezte a tartalékos tiszti iskola I-II. évfolyamát, majd csapattestével részt vett az 1941 áprilisi délvidéki hadműveletben, amellyel kiérdemelte a Délvidéki Emlékérmet. - Rátz Tibor főhadnagy
Rátz Tibor főhadnagy (1920 – 1945) Ludovikát végzett tüzér tiszt, 1941-ben kezdte meg katonai szolgálatát hadnagyi rendfokozatban. 1944-ben kerül át főhadnagyként az új, és egyben elit fegyvernemhez, a rohamtüzérséghez. Az 1. Rohamtüzér osztály 1. üteg parancsnokaként harcol a Keleti fronton, majd hazánk területén…. - Sanna Henrik ejtőernyős százados
Sanna Henrik ejtőernyős százados (Kolozsvár, 1913.XII.9. – Melbourne, Ausztrália, 1983.I.29.) Római katolikus katonacsalád sarja, édesapja: Sanna Henrik császári és királyi lovastüzér tiszt, édesanyja: borsodi Latinovits Mária. Tényleges katonai szolgálatát 1935-ben kezdi meg Szentesen, a 2/I. huszárosztálynál, ahol elvégzi a tartalékos tiszti tanfolyamot. Zászlósként részt vett a felvidéki bevonulásban és a kárpátaljai hadműveletben (1939.III.), majd 3 éves továbbszolgálatot vállalt. - Sebestyén Béla ejtőernyős főhadnagy
Katona család sarja, édesapja vitéz Sebestyén Béla vezérőrnagy – akitől megörökölte a vitézi címet, – édesanyja Pongrácz Margit. Hadnagyi rendfokozatát 1939.IX.1-én nyeri el, a 19. gyalogezred I. zászlóaljánál, állomáshelyük Mezőtúron volt. 1942.IV.1-től főhadnaggyá léptetik elő, majd még ez év nyarán részt vesz Esztergomban páncélos átképző tanfolyamon, amely fél évig tart, s karácsony előtt ért véget. - Simon László Imre százados
Polgári foglalkozása: tanító. Tényleges katonai szolgálatát 1932. október 1. – 1933. július 1. között teljesítette a pécsi 8. gyalogezrednél. A tartalékos tiszti vizsgát 1937. július 28-án tette le, majd 1940 őszén részt vesz az észak-erdélyi bevonulásban, kiérdemelve ezzel az Erdélyi Emlékérmet…. - Sipeki Balás Lajos százados
A pécsi Zrínyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet elvégzése után, 1931-1932 között egy évig, mint karpaszományos csapatszolgálatot teljesít. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián 1935.VIII.20-án avatják hadnaggyá. Kiváló sportemberként az iskolás évei alatt, megismerkedik az íjászat, öttusa, sízés, járőrverseny sportágakkal. - Sónyi Hugó II. százados
Sónyi Hugó II. százados (Rákospalota, 1912.V.21. – Buda, 1945.II.12.) Édesapja Sónyi Hugó I. magyar gyalogsági tábornok, aki 1934-ben magyarosította nevét Solarcz-ról Sónyira, édesanyja Friedmann Alojzia. 1934.VIII.20-án avatták hadnaggyá a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián. A váci 16. kerékpáros zászlóaljban szolgált, melynek kötelékében részt vett a délvidéki hadműveletekben, majd 1941.VII.13-XII.2. között a Szovjetunióban vívott harcokban, mint alakulatának segédtisztje. - Szabó-Papp Lóránt huszár főhadnagy
Római katolikus vallású katona családba született, édesapja Szabó-Papp Károly ezredes, édesanyja Sziklay Viola. 1940.VII.1-én avatták hadnaggyá a Bólyai Műszaki Akadémián, majd onnan Nyíregyházára vezénylik a 4. huszárezred árkászszakasz parancsnokának. - Szentgyörgyvölgyi Gábor huszárszázados
Református családban született, édesanyja Göschel Erzsébet, apja Durkó Gábor császári és királyi huszárszázados, aki 1933-ban változtatta meg vezetéknevüket Szentgyörgyvölgyire. 1933.VIII.30-án avatták hadnaggyá a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián, majd onnan Pécsre vezénylik a 4. vonatosztaghoz. Később szolgált még Debrecenben, Nyíregyházán, Komáromban, miközben 1937.XI.1-én a főhadnagyi rendfokozatot nyerte el. - Szűcs Ervin II. százados
A Ludovika Akadémián 1933. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá, majd csapatszolgálatát a kecskeméti „Zrínyi Miklós” 7. honvéd gyalogezrednél kezdte meg. 1937. október 1-jén, az 5. határőrkerületi parancsnokhelyettes állományába helyezték át Gyulára, majd 1939. október elsején a jászberényi „Kiss Ernő altábornagy” 9. kerékpáros zászlóaljhoz. - Takátsy Gyula alezredes
Takátsy Gyula alezredes (Tiszaroff, 1892.IV.1. – Vác, 1957.IX.28.)Hazafias, római katolikus, nemesi családban született. Édesapja, Takátsy Gyula a Közép-Tiszai Ármentesítő Társulat igazgatója, édesanyja: kecskeméti Kormos Anna. 1912. VIII. 18-án avatták hadnaggyá a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián, majd két évre rá előléptetik főhadnaggyá. - Tassonyi Edömér százados (a „Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem” 19-ik kitüntetettje) és ejtőernyőseinek hősies helytállása
Tassonyi Edömér 1910. október 6-án született Nagyláz községben (Ung vármegye), református családban. Nagyapja Tassonyi János kisbirtokos Taktaszadán, édesapja Tassonyi Ernő bányamérnök. 1934. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá a Ludovika Akadémián…… - Ulrich Károly hadnagy
A bajai tanítóképző elvégzését követően, tanítóként kereste kenyerét. Tényleges katonai szolgálatát 1933. július 1. – 1934. október 1. között teljesítette, ez idő alatt végezte el a karpaszományos iskolát is. A tolnai 18/I. zászlóalj szakaszparancsnokaként vett részt a visszacsatolt észak-erdélyi bevonulásban 1940 őszén, majd a délvidéki hadműveletekben 1941 tavaszán, amellyel mindkét emlékérmet kiérdemelte…. - Vannay László őrnagy
Régi nemesi család sarja. Az első világháborúban zászlósi rendfokozatban harcolva megsebesül, a háború végére hadnagyi rendfokozatot ér el. A háborút követően, amikor az 1919-es proletár diktatúra ellen Szegedről megindul a „Fehér Terror”-ként elhíresült megtorlás, Vannay gróf Károlyi Gyula „ellenforradalmi” miniszterelnök hűséges testőre. - Varga László vadászpilóta
Varga László Messerschmitt vadászpilóta szakaszvezető, aki igazoltan 157 bevetésben, 3 légi győzelemben vett részt és számos kitüntetésben részesült, 1944. december 11-én Budakeszi – Telki térségében nyomtalanul eltűnt. Kitüntetései: Bronz-, Kis és Nagy Ezüst, Vitézségi, I. Osztályú és II. Osztályú Tűzkereszt, Vaskereszt…. - Wáczek Figyes százados
Nemesi család sarja, édesapja, dunaszentgyörgyi Wáczek Ferenc huszár alezredes, aki végigharcolta az l. világháborút. Édesanyja, békési Csanády Ilona, aki szintén magyar nemesi vérvonallal bírt. Római katolikus vallású, hazafias nevelésű katona családban nő fel.