Szeretettel ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe Tóth Ferenc, a Országos Vízügyi Főigazgatóság nyugdíjas főtanácsosának, a Magyar Veterán Repülők Egyesületének egykori kutatás vezetőjének „A Margit híd nyolcvanhat napja” című kisebb tanulmányát. Egyesületünk egyik tagjának gondozásának köszönhetően jelent meg könyv formájában, magánkiadásban szeretett fővárosunk ostromának kereken nyolcvanadik évfordulójának alkalmából. Kiadói előszó.Margit híd.Naponta tízezrek kelnek át rajta a Főváros két partján elterülő Pest és Buda között. Talán megcsodálják gyönyörű oszlopait, míves korlátait és talán elgondolkodnak kik álmodták meg a két part közé ezt a hidat, kik építették fel verejtékes munkával.De kevesen vannak akik tudják, hogy Budapest történetének legtragikusabb időszakának jelképe is lehetne ez a híd, ennek a hídnak 86 napja.A Margit-híd vízből kiszedett roncsainak vizsgálata sosem történt meg. A roncsokból és mederfelmérésekből a híd robbantására vagy leszakadására nem lehetett következtetni. Az eseményekről részletes szakmai tájékoztató sem került elő. Így marad a személyes visszaemlékezések válogatott története.Hogyan történt? Miként zajlottak az események 1944-45 fordulóján Országút és Lipótváros között?Rengeteg fotó, ábra segítségével erre a kérdésre ad választ könyvünk, tisztelegve építők, védők és áldozatok előtt.Kelt Budapesten, 2024. november 4-én a híd robbanásának 80-ik évfordulóján. A könyv beszerezhető az egyesületünk által szervezett emléktúrákon, vagy a Püski Kiadónál: https://puskikiado.hu/a-margit-hid-nyolcvanhat-napja-pest-1944-november-4-buda-1945-januar-29.html
Véletlen leltem rá e visszaemlékezésre a világhálón, s megpróbáltam legjobb tudásom szerint lefordítani a Budapest ostromához köthető részeket. Szeretettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe. Remélem érdekesnek találja a kedves olvasó.
Klesitz István 1926-ban született népi németként Bakonysárkányban.
1944-ben, amikor betöltötte 18-ik életévét, az új német-magyar katonai szerződés értelmében, nem a Magyar Királyi Honvédségbe, hanem a német Waffen-SS kötelékébe sorozták.
A legismertebb szovjet propaganda fotós – egy ukrajnai zsidó családból származó – Jevgenyij Haldej (1917-1997) állította be a szovjet bajtársait, V. Kosztyerev törzsőrmestert és A. Petrjakov őrmestert, gondosan megtervezve mozdulataikat, amint kitűzik a New York palota tetejére (ma az ötcsillagos Boscolo luxushotel) a vörös hadsereg lobogóját. Lentebb az Erzsébet körút háború sújtotta, de járható része látszódik.
A riportfilmben megismerhetjük Emil bácsit, aki szinte gyerek katonaként vett részt Budapest védelmében. Érzékletes és hű képet ad a Vérmezőre érkező utánpótlást szállító vitorlázógépekről és ejtőernyőn ledobott utánpótlástartályokról. Megtudhatunk egyéb érdekességeket, harci cselekményeket elmondásából.
Terman Béla egyesületi tagunk cikke az Ilovszkoje és környékén történt 1943-as januári eseményeket idézi fel a Doni katasztrófa és az ott elesett hősök emléknapja alkalmából.
Fővárosunk ostromakor a pesti oldalon, 1944 őszén kiépítettek 3 védelmi védvonalat – amely az Attila nevet kapta – s melynek végei félkörívben a Duna folyóra támaszkodtak. Ennek lett része több Pest előterében található település, így Fót is. Az Attila védvonalban zajlott kemény harcoknak, csupán egy parányi szeletét, mint kis érdekességet szeretném ismertetni, ami a fóti Károlyi templomnál történt.
Nemrég egy újabb érdekes történet szeletét ismerhettük meg szeretett fővárosunk ostroma kapcsán. Ennek rövid előzménye, hogy 2007. május 8-án kelt paranccsal lettek feloldva a titkosítás alól a Podolszkban található, volt szovjet levéltári katonai dokumentumok.
Második világháborús magyar propaganda plakát.
Érdekessége, hogy a korszak felkapott színészének, Páger Antalnak (Makó, 1899.I.29.-1986.XII.14.) a kislánya, Páger Judit volt a gyerekmodell. Páger felesége, Komár Júlia (Temesvár, 1912.I.25.- Buenos Aires, Brazília 1976.XI.28.) férje tudta nélkül szervezte le Judit lányuk szerepeltetését a propaganda plakátra. További érdekesség, hogy az 1933.V.16-án kötött házasságuk után, Komár Júlia sokkal aktívabb érdeklődést mutatott a politika iránt, mint a csak színészetnek élő Páger Antal.
Aikelin Sándor (Udvari, 1921.VIII.13. – Tapolca, 2019.XI.4.) – az 51. páncélos-gépágyús zászlóaljnál, egy Nimród páncélvadász parancsnokként szolgálta szeretett hazánkat fővárosunk védelmében. Harcolt a Pest előterében kiépített Attila védvonalban, a városban a házak között, végül részt vett a kitörésben….
Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.
Fővárosunk védelmében, 1945.jan.19-én halt hősi halált Váradi László levente, a Vannay Riadózászlóalj katonájaként a Városmajorban vívott harcokban. A beállított propaganda képen, még az Attila védvonalban, egy magyar fejlesztésű 44 M kézi páncélromboló rakétával látható….
A front már egy hete átvonult, amikor egy részeg szovjet katona az intézet kertjében egy világtalan lányon erőszakot akart elkövetni. Az intézet lakói az éppen gyóntató Kornél atyát hívták segítségül, aki rögtön a kertbe sietett, hogy a védtelen lányt megóvja. Mire odaért, a vak lány már le volt teperve, de szűz tisztaságán nem esett még csorba. A szovjet katonát meglepte Kornél atya hirtelen megjelenése, térdeplő helyzetéből felállt, majd közvetlen közelről kétszer szíven lőtte Kornél atyát, majd elszaladt……
Árvay Zoltán 1913-ban született a délvidéki Zombor városában, édesanyja Bartha Mária. A háborúban a tüzérségnél szolgál, 1942.IX.1-én tartalékos zászlósból, tartalékos hadnaggyá léptették elő…
Tassonyi Edömér 1910. október 6-án született Nagyláz községben (Ung vármegye), református családban. Nagyapja Tassonyi János kisbirtokos Taktaszadán, édesapja Tassonyi Ernő bányamérnök.
1934. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá a Ludovika Akadémián……
Talán az egyik legismertebb képek sorozata fővárosunk ostromáról. Ungváry Krisztián: Budapest ostroma c. könyvéhez is ezt a borítóképet választotta a több száz archív kép közül……
Biztos sokan ismeritek azt a fekete-fehér fényképet, amelyen egy magyar és német katona cigarettázik egy tigris tank végénél. Engedjétek meg, hogy elmeséljem e kép megszületésének történetét. ….
Kedves Látogató! Oldalunkon csak a működéshez szükséges cookie-kat használjuk. Látogatóinkról nem gyűjtünk és nem tárolunk semmilyen adatot.MegértettemAdatvédelmi tájékoztató
Szeretettel ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe Tóth Ferenc, a Országos Vízügyi Főigazgatóság nyugdíjas főtanácsosának, a Magyar Veterán Repülők Egyesületének egykori kutatás vezetőjének „A Margit híd nyolcvanhat napja” című kisebb tanulmányát. Egyesületünk egyik tagjának gondozásának köszönhetően jelent meg könyv formájában, magánkiadásban szeretett fővárosunk ostromának kereken nyolcvanadik évfordulójának alkalmából. Kiadói előszó.Margit híd.Naponta tízezrek kelnek át rajta a Főváros két partján elterülő Pest és Buda között. Talán megcsodálják gyönyörű oszlopait, míves korlátait és talán elgondolkodnak kik álmodták meg a két part közé ezt a hidat, kik építették fel verejtékes munkával.De kevesen vannak akik tudják, hogy Budapest történetének legtragikusabb időszakának jelképe is lehetne ez a híd, ennek a hídnak 86 napja.A Margit-híd vízből kiszedett roncsainak vizsgálata sosem történt meg. A roncsokból és mederfelmérésekből a híd robbantására vagy leszakadására nem lehetett következtetni. Az eseményekről részletes szakmai tájékoztató sem került elő. Így marad a személyes visszaemlékezések válogatott története.Hogyan történt? Miként zajlottak az események 1944-45 fordulóján Országút és Lipótváros között?Rengeteg fotó, ábra segítségével erre a kérdésre ad választ könyvünk, tisztelegve építők, védők és áldozatok előtt.Kelt Budapesten, 2024. november 4-én a híd robbanásának 80-ik évfordulóján. A könyv beszerezhető az egyesületünk által szervezett emléktúrákon, vagy a Püski Kiadónál: https://puskikiado.hu/a-margit-hid-nyolcvanhat-napja-pest-1944-november-4-buda-1945-januar-29.html
Véletlen leltem rá e visszaemlékezésre a világhálón, s megpróbáltam legjobb tudásom szerint lefordítani a Budapest ostromához köthető részeket. Szeretettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe. Remélem érdekesnek találja a kedves olvasó. Klesitz István 1926-ban született népi németként Bakonysárkányban. 1944-ben, amikor betöltötte 18-ik életévét, az új német-magyar katonai szerződés értelmében, nem a Magyar Királyi Honvédségbe, hanem a német Waffen-SS kötelékébe sorozták.
A legismertebb szovjet propaganda fotós – egy ukrajnai zsidó családból származó – Jevgenyij Haldej (1917-1997) állította be a szovjet bajtársait, V. Kosztyerev törzsőrmestert és A. Petrjakov őrmestert, gondosan megtervezve mozdulataikat, amint kitűzik a New York palota tetejére (ma az ötcsillagos Boscolo luxushotel) a vörös hadsereg lobogóját. Lentebb az Erzsébet körút háború sújtotta, de járható része látszódik.
A riportfilmben megismerhetjük Emil bácsit, aki szinte gyerek katonaként vett részt Budapest védelmében. Érzékletes és hű képet ad a Vérmezőre érkező utánpótlást szállító vitorlázógépekről és ejtőernyőn ledobott utánpótlástartályokról. Megtudhatunk egyéb érdekességeket, harci cselekményeket elmondásából.
Terman Béla egyesületi tagunk cikke az Ilovszkoje és környékén történt 1943-as januári eseményeket idézi fel a Doni katasztrófa és az ott elesett hősök emléknapja alkalmából.
Fővárosunk ostromakor a pesti oldalon, 1944 őszén kiépítettek 3 védelmi védvonalat – amely az Attila nevet kapta – s melynek végei félkörívben a Duna folyóra támaszkodtak. Ennek lett része több Pest előterében található település, így Fót is. Az Attila védvonalban zajlott kemény harcoknak, csupán egy parányi szeletét, mint kis érdekességet szeretném ismertetni, ami a fóti Károlyi templomnál történt.
Nemrég egy újabb érdekes történet szeletét ismerhettük meg szeretett fővárosunk ostroma kapcsán. Ennek rövid előzménye, hogy 2007. május 8-án kelt paranccsal lettek feloldva a titkosítás alól a Podolszkban található, volt szovjet levéltári katonai dokumentumok.
Második világháborús magyar propaganda plakát. Érdekessége, hogy a korszak felkapott színészének, Páger Antalnak (Makó, 1899.I.29.-1986.XII.14.) a kislánya, Páger Judit volt a gyerekmodell. Páger felesége, Komár Júlia (Temesvár, 1912.I.25.- Buenos Aires, Brazília 1976.XI.28.) férje tudta nélkül szervezte le Judit lányuk szerepeltetését a propaganda plakátra. További érdekesség, hogy az 1933.V.16-án kötött házasságuk után, Komár Júlia sokkal aktívabb érdeklődést mutatott a politika iránt, mint a csak színészetnek élő Páger Antal.
Aikelin Sándor (Udvari, 1921.VIII.13. – Tapolca, 2019.XI.4.) – az 51. páncélos-gépágyús zászlóaljnál, egy Nimród páncélvadász parancsnokként szolgálta szeretett hazánkat fővárosunk védelmében. Harcolt a Pest előterében kiépített Attila védvonalban, a városban a házak között, végül részt vett a kitörésben….
Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.
Fővárosunk védelmében, 1945.jan.19-én halt hősi halált Váradi László levente, a Vannay Riadózászlóalj katonájaként a Városmajorban vívott harcokban. A beállított propaganda képen, még az Attila védvonalban, egy magyar fejlesztésű 44 M kézi páncélromboló rakétával látható….
A front már egy hete átvonult, amikor egy részeg szovjet katona az intézet kertjében egy világtalan lányon erőszakot akart elkövetni. Az intézet lakói az éppen gyóntató Kornél atyát hívták segítségül, aki rögtön a kertbe sietett, hogy a védtelen lányt megóvja. Mire odaért, a vak lány már le volt teperve, de szűz tisztaságán nem esett még csorba. A szovjet katonát meglepte Kornél atya hirtelen megjelenése, térdeplő helyzetéből felállt, majd közvetlen közelről kétszer szíven lőtte Kornél atyát, majd elszaladt……
Árvay Zoltán 1913-ban született a délvidéki Zombor városában, édesanyja Bartha Mária. A háborúban a tüzérségnél szolgál, 1942.IX.1-én tartalékos zászlósból, tartalékos hadnaggyá léptették elő…
1930.VIII.18-án avatták hadnaggyá a Ludoivika Akadémián. Nagykanizsán szolgált a kanizsai 6. gyalogezrednél, majd a 3. határőr kerületnél….
Tassonyi Edömér 1910. október 6-án született Nagyláz községben (Ung vármegye), református családban. Nagyapja Tassonyi János kisbirtokos Taktaszadán, édesapja Tassonyi Ernő bányamérnök. 1934. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá a Ludovika Akadémián……
Talán az egyik legismertebb képek sorozata fővárosunk ostromáról. Ungváry Krisztián: Budapest ostroma c. könyvéhez is ezt a borítóképet választotta a több száz archív kép közül……
Biztos sokan ismeritek azt a fekete-fehér fényképet, amelyen egy magyar és német katona cigarettázik egy tigris tank végénél. Engedjétek meg, hogy elmeséljem e kép megszületésének történetét. ….