Kelenföldi eset
Nemrég egy újabb érdekes történet szeletét ismerhettük meg szeretett fővárosunk ostroma kapcsán. Ennek rövid előzménye, hogy 2007. május 8-án kelt paranccsal lettek feloldva a titkosítás alól a Podolszkban található, volt szovjet levéltári katonai dokumentumok.
Az irdatlan mennyiségű katonai dokumentumot (több tízezer oldalnyi térképek, berajzolt skiccek, jelentések, parancsok, stb.) 2015 óta folyamatosan szkennelik be, és töltik fel a www.pamjaty-naroda.ru oldalra felcímkézve, kategorizálva, ami emberfeletti munka. Tehát ezek a dokumentumok 2007-ig nem is voltak kutathatók, 2007 és 2015 között, pedig csak személyesen kiutazva, Podolszkban lehetett csak tanulmányozni. Emellett több éve példaértékű értékmentő munkát végeznek az oroszok, a még élő veteránokkal riportokat készítenek, visszaemlékezéseket dolgoznak fel, s teszik közkinccsé, elérhetővé az www.iremember.ru oldalon. Mindkét orosz oldal folyamatosan frissül, kifogyhatatlannak tűnő adat mennyiséget folyamatosan töltik fel ezekre az oldalakra.
Ekkor vette észre egy szemfüles kutató tagtárs (akit a www.roncskutatas.com oldalról ismerek), aki orosz nyelvtudásának köszönhetően folyamatosan figyeli, fordítja az érdekesebbnél érdekesebb történeteket, s ezek legtöbbjét önzetlenül megosztja különböző fórumokon.
Értékmentő munkájának gyümölcseként, a következő képhez lelt fel, egy hozzá illő visszaemlékezést.
A fekete-fehér fényképet Aron Zamszkij (Арон Замский) szovjet frontfényképész készítette Budapesten. A képen a fővárosunk védelme során megsebesült és fogságba esett magyar- és főleg német katonák láthatók egy töltésen. Emellett egy szovjet katona (neve alapján ukrán nemzetiségű) visszaemlékezése magyarázatot ad e képre, ahogy a bolsevista neveltetésű, izzó gyűlölettel uszító szovjet politikai tisztek munkájának eredményeként, eme szomorú története tárul elénk:
Gurdenko Mihail Illarionovics, a (olvashatatlan) felderítőinek harcosa. Igazolta (olvashatatlan) haditudósító. Budapest, 1944 tele. Kelfeld (helyesen Kelenföld) pályaudvar környéke. Akkor elfogtunk egy kötözőhelyet. Nagyon kevés magyar, majdnem mind németek és valamiféle svábok. Kinézetre fáradtak, sokuknál alultápláltság, kimerülés jelei. Mind Wehrmacht-os, SS-ből kettő volt. Elvezettük a sínpálya mögé és agyonlőttük őket mindazért, amiket nálunk műveltek. Két tiszt is volt, mindkettő tréneres állatorvos. Ennyire emlékszem az eseményekből.
A kép forrásaként 1945. januári időpont van megadva, helyszínként Magyarország, Budapest város. A kép alatti szöveg magyarul: hitlerista foglyok Budapesten.
A Kelenföldi pályaudvarért és környékén 1944. december végétől, 1945. január elejéig folyt a harc a támadó Vörös Hadsereg és védelmet adó magyar és német csapatok között. 1944. december 26-án a magyar 10/1. rohamtüzérosztály 9 Zrínyi rohamlövege Pestről lett átirányítva, s amint a Kelenföldi pályaudvarhoz értek, azonnal ellentámadást indítottak két német zászlóaljnyi gyalogossal megerősítve. A heves küzdelemben két Zrínyit kilőttek a szovjetek. Másnap 27-én a Rátz Tibor vezette 1. rohamtüzérosztály rohamlövegeivel, megerősítve a Morlin-harccsoporttal, a Budapest Őrzászlóaljjal és csendőri egységekkel sikeresen visszafoglalták a pályaudvart. 29-én újabb ellentámadással másfél kilométert törtek be a mieink, egészen az Andor utca vonalát elérve, nagy zavart okozva a meglepett szovjeteknek.
A harcok hevességéről két további, rövid példa: – az elit szovjet 83. tengerészgyalogos dandár 16. zászlóaljának 3. századának parancsnoka, I. Z. Fisman százados: A (déli vasúti) töltésnél lefolyt harcok után századomból csupán hét emberem maradt.”- a 83. tengerészgyalogos dandár parancsnoka, Leonyid Konsztantinovics Szmirnov ezredes is megsebesült a decemberi harcokban.
Forrás: Dr. Mihályi Balázs: Dél-Buda ostroma 1944-1945 könyvének 17-ik oldalán idézi Mihail Asik: Emlékeim a budai önkéntes ezred harcosairól. – In: Hadtörténeti Közlemények, 1981, 2.szám, 269. oldal., Mihályi Balázs: Ostromkalauz 1944-1945 könyvének 72-73 oldal
Ungváry Krisztián: Budapest ostroma (1998) könyvének 135-136 oldal
Пленные гитлеровцы в Будапеште
(январь 1945)
Автор: Арон Замский
Место съемки: Венгрия, г. Будапешт
Источники: МАММ / МДФ
О фотографии:
Выставка «На волю победителей. Пленные немцы, венгры, итальянцы, румыны от Сталинграда до Берлина» с этой фотографией.
Kiemelt köszönet Acheron tagtársnak a roncskutatás oldalról.
