A fóti Károlyi templom
A fóti Károlyi templom
Fővárosunk ostromakor a pesti oldalon, 1944 őszén kiépítettek 3 védelmi védvonalat – amely az Attila nevet kapta – s melynek végei félkörívben a Duna folyóra támaszkodtak. Ennek lett része több Pest előterében található település, így Fót is. Az Attila védvonalban zajlott kemény harcoknak, csupán egy parányi szeletét, mint kis érdekességet szeretném ismertetni, ami a fóti Károlyi templomnál történt.
A fóti birtokot 1813-ban – mint legidősebb fiúgyermek – gróf Károlyi István (Bécs, 1797 – Fót, 1881) örökölte. Ekkor egy régi katolikus temploma volt Fótnak, melynek fából épült tornya beázott. A fiatal gróf egyetemi tanulmányai elvégzése után a katonai pályát választotta, a Lichtenstein huszárezrednél szolgált. Még 1813 végén a templom tornyát kicseréltette kőtoronyra, fedelét felújíttatta, a főoltárt újból márványoztatta. Második feleségének, gróf Esterházy Franciska halála után megfogadta, hogy plébániát alapít Fóton és templomot építtet. Elkezdődtek a munkálatok, de a történelem közbeszólt. Az 1848-as szabadságharcunk alatt, saját költségén huszárezredet állít fel. Harcol Szenttamásnál a magyarokat gyilkoló rácok ellen. A szabadságharcunk leverése után, gróf Károlyi Istvánt börtönbe vetették a győztesek, hiába kérték az egyházi vezetők és a fóti hívek szabadon engedését, hogy a rá kiszabott nagyösszegű váltságdíjat a templom építésére lehessen fordítani. A Helytartótanács azonban nem engedett, válaszában – mivel gróf Károlyi István – „önkeble sugallatát követvén” kezdte meg az építkezést és mivel úgyis van elég pénze, a 100.000 forint váltságdíjat ki kellett fizetnie. Az új templom terveinek elkészítéséhez Ybl Miklós neves építészt kérte fel. A templomot 1855-ben szentelték fel, s egyben itt lett kialakítva a Károlyi család sírboltja, családi kriptája is. Egy hatalmas vihar miatt, 1889 nyarán kellett csak kisebb javításokat végezni, míg végül 1944 őszén elérte a front Fótot.
1944.XI.10-től már belőtte a szovjet tüzérség Öreghegy és Mogyoród irányából. A harcok öt héten át folytak, emiatt a szentmiséket az altemplomban tartották. A templomot, a plébániát és a zárdát 75-80 akna és ágyúlövedék találat érte a harcok alatt.
A bolsevista neveltetésű szovjet hadsereg pusztításáról érzékletes képet fest Thury Károly plébános feljegyzése a Historia Domusban: „A templomnak egyházi tekintetben a legnagyobb értéke a IX. Pius pápa által ajándékozott Szt. Lucentius vértanú reliquia majorja szinten tönkrement. Kiszórták az üvegkoporsóból, összetaposták, és a drága, aranyhímzésű lepelt, ruhát elvitték. A szent csontokat és törmelékeket összeszedtem, és a Szent Lucent kápolna oltár aljában helyeztem el, hogy majd később rekonstruálni lehessen. Leírni a pusztulás minden fázisát nem tudom.”
A templom előtti részen, jobbra a védelmi harcokban hősi halált halt katonákat temették el bajtársaik, akiket a ’90-es években exhumáltak. A hadisíros szakemberek elmondása szerint, a 13 katonából 1 volt magyar (nála megtalálták a beszkártos, azaz a BSZKRT – Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. novemberi bérletét), 12 fő pedig a német Feldherrnhalle páncéloshadosztályhoz tartozott (olajos ruhadarab foszlányaik is ezt erősítették meg). Valamennyien 18-19 évesek lehettek.
A második világháborúban eltűnt a templom főbejáratától az oltárig vezető hosszú, vörös szőnyege. Ez is meg lett, amikor a templom mellett balra, a paplak közelében megtalálták a ’90-es években. Szovjetek tekerték bele elesett halottaikat úgy, hogy egy katona, egy hajtás a szőnyegen, majd újabb egy katona, még egy tekerés a szőnyegen és így tovább, majd legvégén dróttal összefogva körbetekerték.
Végül egy érdekes történet Nádasi Alfonz (Pápa, 1909 – Budapest, 1997) bencés apát visszaemlékezéséből.
Nádasi Alfonz tábori lelkész, aki a védelmi harcokban teljesen felmorzsolódott, megsemmisült 12. tartalék hadosztálynál szolgált főhadnagyi rendfokozatban. A kitörésnél hadosztályának vezérkarával elindultak, de a Széna tér sarkánál – látva az iszonyatos mészárlást – erélyes tanácsára visszafordultak valamennyien. Másnap, 1945.ll.12-én esett hadifogságba az Alagút utca elején lévő épületében, ahol hadosztályparancsnokságuk volt. A szovjetek többszöri zabrálása után, kifosztva, gyalogmenetben hajtották őket ismeretlen úti cél felé, végül a Szovjetunió uszmányi lágerében kötöttek ki, már aki életben maradt. Hadifogoly naplójában egy érdekes történetet örökített meg: „Mikor elhajtottak bennünket a lakihegyi adó ledöntött tornya mellett, valami különös keserűség fogott el. Micsoda őrület folytatódott itthon is a hadvezetésben, hogy ezt is felrobbantották. (…) De semmi kibúvót sem találtak ilyen objektum megmentésére? Mint az a német főhadnagy, aki – építészmérnök volt – azt a parancsot kapta, hogy robbantsa föl a fóti templom tornyát. Így mondta el nekem Uszmányban, ahol egy ideig velünk volt: „”Megkaptam parancsot, hogy lője szét az ütegem a velünk szemben lévő fóti tornyot, mert ott szovjet megfigyelők vannak. Nem figyeltem a névre, csak a kapott parancsra. Mikor távcsővel megfigyelve be akarom mondani az adatokat, akkor döbbenek rá, hogy ezt a templomot láttam egy gyűjteményben, művészettörténelem órán. Lehetetlen, hogy ezt elpusztítsam! Addig halogattam a végrehajtást szakszerű kifogásokkal, míg néhány tessék-lássék lövéssel megúsztam. Szerencsémre, mert gyors további parancsot kaptunk.”” – Lám így is lehet. Ilyen is volt köztünk.”
Most már tudjuk, hogy így menekült meg, maradhattak épségben a fóti Károlyi templom tornyai. Bízom benne, hogy a szovjet hadseregben is hasonlóan tanult, jólelkű tisztek lehettek a „másik oldalon”, akik nem pusztították el eme gyönyörű építészeti remekművet. Továbbá szintén bízom abban, hogy ezzel az apró történelmi adalékkal sikerült felkeltenem az érdeklődést a kedves olvasóban, hogy egyszer személyesen is felkeresse Fóton e katolikus templomot, hiszen freskói, oltára, faragványai külön „megérnek egy misét”.
Forrás: dr. Nádasi Alfonz: Hadifogolynapló 45-46.o. (XX. Század Intézet, 2004 Győr), Károlyi István fóti temploma (A Fóti Károlyiak Alapítvány, 2001 Fót), http://www.fotromkat.hu/ , https://vmh.hu/helytortenet/helytorteneti-vetelkedo-6-resz-gr-karolyi-istvan-az-1848-49-es-szabadsagharc-es-fot/
A borítókép forrása: https://miserend.hu/templom/34