Sónyi Hugó II. százados
Katonahőseink

Sónyi Hugó II. százados

Sónyi Hugó II. százados
(Rákospalota, 1912.V.21. – Buda, 1945.II.12.)
Édesapja Sónyi Hugó I. magyar gyalogsági tábornok, aki 1934-ben magyarosította nevét Solarcz-ról Sónyira, édesanyja Friedmann Alojzia. 1934.VIII.20-án avatták hadnaggyá a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián. A váci 16. kerékpáros zászlóaljban szolgált, melynek kötelékében részt vett a délvidéki hadműveletekben, majd 1941.VII.13-XII.2. között a Szovjetunióban vívott harcokban, mint alakulatának segédtisztje. Hazatérése után a 2/1., majd az 1/III. harckocsi zászlóalj állományában teljesített szolgálatot. 1938-tól főhadnagy, 1942-től századossá léptetik elő. 1944.szeptemberében kerül a 12. tartalékhadosztályhoz, ahol folyamatosan részt vesz a védelmi harcokban. Budapest ostromát végigharcolja, a kitöréskor a Margit körútnál megindított támadásnál a jobb szárnyat vezette, amikor a Mechwart ligetnél éri halálos lövés 1945.II.12-én hajnalban, a II. Darányi Ignác (ma Hankóczy Jenő) u.20. szám alatt. További érdekességként megemlítendő, hogy a híres színésznő, Tolnay Klári (1914-1998) olasz árkádos villájának kertjében temették el. Hősi halálának körülményeiről Litteráti-Loótz Gyula főhadnagy így emlékszik vissza:


Pest feladása után a Lánchíd és az Erzsébet-híd közötti partvédő körlet parancsnoka lett. Mikor a Gellérthegy orosz kézre került, helyzetünk tarthatatlanná vált. 1945. február 11-én 20 órakor parancsot kaptunk a kitörésre. Rendkívül erős zárótűz ellenére sikerült a Mechwart teret elérnünk. Sónyival és két tiszti legényünkkel előre mentünk szemrevételezni. Váratlanul erős géppuskatüzet kaptunk. Mikor a tankok is tüzelni kezdtek, beláttam, hogy itt át nem törünk. Odaszóltam a tőlem nem messze fekvő Sónyinak, hogy hátramegyek a fiúkért. Választ nem kaptam. Hozzákúsztam. Eszméletlen volt és több sebből vérzett. A két tisztilegény segítségével nagy keservesen bevonszoltuk a legközelebbi kapu alá. Onnan a polgári légoltalmi őrök segítségével levittük az óvóhelyre. Orvos nem volt. Feje erősen vérzett. Néhány katonáját hátrahagytam vele, átvettem a parancsnokságot és folytattuk a kitörést. Mikor 30 hónapi hadifogság után hazakerültem, felkerestem ezt a házat. A házmester emlékezett a szitává lőtt tisztre, aki a pincében halt meg.


Forrás: Sőregi Zoltán: Katonák kerékpáron – A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945,
Hingyi László: Budapest ostroma 1944-45 I-II-III. kötet,
Hadak Útján újság 438.száma,
Litteráti-Loótz Gyula levele az 1934-ben avatott ludovikás évfolyam emlékfüzetében, amely megjelent a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia és testvérintézetek összefoglalt története (1830-1945) II. kötetének 507.oldalán,
Babucs Zoltán: Zűrzavart és teljes létbizonytalanságot hozott a Vörös Hadsereg 2021.I.18-án megjelent tanulmánya a vasárnap.hu oldalon (https://vasarnap.hu/2021/01/18/babucs-zurzavart-es-teljes-letbizonytalansagot-hozott-a-voros-hadsereg/)