Bozsoki János hadnagy
Katonahőseink

Bozsoki János hadnagy, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem 7. kitüntetettje

(Nagybajom, 1918. IV. 3. – Svájc, 2009.XI.)
A Somogy megyei Nagybajomban, magyar paraszti nagycsaládban született. Elemi iskoláját Nagybajomban, a gimnáziumot Kaposváron, majd jogi tanulmányait Szegeden végezte el. 1940.XII.1-én bevonult a kaposvári magyar királyi 10. tábori tüzérosztályhoz. Bemérő tiszti tanfolyam sikeres elvégzését követően, hadapród őrmesterré léptették elő. 1942-ben a 2. hadsereg IV. hadtest 10. könnyű hadosztályával bevetésre kerül, majd a Korotojaknál vívott hídfőcsatáknál megsebesül, zászlóssá léptetik elő. 1943-ban a doni visszavonulás után, 1944.IV.2-ig légvédelmi tüzérként óvja a hazai olajkutakat Bázarekettyén. Ekkor önként jelentkezik rohamtüzérnek, mely elvégzése után, a szigetvári magyar királyi 10. honvéd rohamtüzérosztályhoz kerül. Az oláh árulást követően, azonnal bevetésre kerülnek Erdélyben.
  Bozsoki a Kárpátok övezte ősi magyar föld védelmében, az erdélyi harcok során, Tordánál 1944. szeptember 22-i hősies haditettéért érdemelte ki a legmagasabb magyar katonai kitüntetést:

“Az 1/I. gyalogzászlóalj a 10/2. rohamtüzérüteggel ellenlökést indított a Sós-völgy lezárására. A szovjet 46. gárda-harckocsidandárt meglepte a hátába kapott ellenlökés. Bozsoki János zászlós 6 db Zrínyi II rohamtarackja 18 db T-34-est tett harcképtelenné a sósfürdői völgyben, majd szétszórta a 25. felderítőosztályt bekerítő gyalogságot. Közben a Sósfürdő területén 5 Zrínyi személyzete hősi halált halt vagy megsebesült. Bozsoki a parancsnoki kocsival harcolva visszatért, a sebesülteket a 2 mozgásképes rohamlövegre tette, s azokat kihúzta, majd a 10/1. rohamtüzérüteg 4 Zrínyijével kiverte az oroszokat a Sósfürdő területéről, s visszavontatta a 3 üzemképtelen harcjárművet is. Tettével, amelyért megkapta a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet, megakadályozta Torda bekerítését.” 

1944.X.15-én ismét megsebesül, Budapestre kerül kórházba. Miután volt bajtársai, a 10. rohamtüzérosztály a szovjet csapatok harapófogójában Budán bekerítésbe kerülnek, még kórházi kezelése ellenére, begipszelt karral csatlakozik hozzájuk a Sziklakórházból. A Déli pályaudvar környékén vívott védelmi harcok során, 2 ellenséges szovjet harckocsit kilőtt az Alkotás útnál. Közben hivatásos hadnaggyá léptették elő, majd 1945.I.12-én ismét súlyosan megsebesül. Ismét a Sziklakórházba került, itt esett szovjet fogságba.

A háború után a Kisgazda Pártban politizált, idővel Kaposváron, Somogy megye titkárává választották. 1948-ban a kommunisták letartóztatták, majd megpróbálták beszervezni besúgónak. Látszólag elvállalta a szerepet, de az első adandó alkalommal elhagyta az országot 1950-ben. Svájcban kapott politikai menedékjogot, eleinte segédmunkásként, majd villanyszerelőként kereste kenyerét. Szorgalmának és folyamatos tanulásának köszönhetően, mint technikus került az Oerlikon-Bührle fegyvergyárba. Később már mérnökként, a COBRA páncéltörő rakéta rendszer vezető irányítójává vált.

Igaz magyar hazafiként segítette az ’56-os menekültjeinket, hogy munkához és lakáshoz jussanak. Számos magyar szervezetben vállalt aktív munkát, vagy töltött be vezetői helyet: 
– Zürichi Magyar Egyesület
– Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör
– Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetsége

Ő alapította a Svájci Magyar Hírmondót.
Tagja volt a következő bajtársi szervezeteknek:
– Magyar Harcosok Bajtársi Közössége
– Rohamtüzér Bajtársi Kör
– Doni Bajtársak Köre
– Vitézi Rend

A rendszerváltás után rehabilitálták, alezredessé léptették elő, 1993.V.28-án (a régi “Hősök napján) a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozták részére.
2016-ban szülőhelye, Nagybajom díszpolgárává választotta.

Forrás: nagybajom.hu
http://www.hadakutjan.hu/tortenetek_tordai_csata.php
Illésfalvi Péter – Kovács Vilmos – Maruzs Roland: Vitézségért (Hermanos kiadó, 2011) 71-78.o.
Hingyi László: Budapest ostroma 1944-45 (Etalon kiadó, 2018) dr. Csernavölgyi László visszaemlékezése 425.o.