Wáczek Fedor rohamtüzér főhadnagy

Wáczek Fedor rohamtüzér főhadnagy

(Budapest, 1919.II.26. – Karben /Németország/, 1994.III.27.)

Nemesi magyar család sarja, édesapja nemes duna-szentgyörgyi Wáczek Ferenc Arnold (1883-1941) m.kir. huszáralezredes, tengerészeti felügyelő. Édesanyja szintén nemesi vérvonallal bíró békési Csanády Ilona Matild Henrietta Amália, aki szintén katona családból való. Szerelmük gyümölcseként négy fiúgyermekük született:

Ferenc (ledoktorált tartalékos huszár főhadnagy lett), Frigyes / https://kitores45.hu/katonahoseink/waczek-figyes-szazados/ /, Fedor és Felicián (1920-1944 gyalogos főhadnagyként hősi halált halt Erdélyben, a tordai csatában).

A furcsának hangzó, egyéni Fedor nevet édesapja az első világháború alatti orosz hadifogsága idején megismert Fedor nevű ember után adja, akivel odakint barátságot köt fogsága idején.

Illetve praktikusság végett, mivel mind a négy fiúgyermek monogramja így ugyanaz (a ruhaneműjükbe hímzett monogram különböző színnel készült, így a tüzér=piros, huszár=barna, gyalogos=zöld).

Pécsett, a Zrínyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézetben tanul, ahol a szorgalmáért és a sport terén elért kiváló teljesítményekért dicséretben részesül (mellúszás, tenisz és kézilabda dobogós helyezéseiért).

Részt vesz a felvidéki és erdélyi bevonulásban, ezzel kiérdemli mindkét emlékérmet. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián 1939.VIII.20-án avatják hivatásos hadnaggyá. 1942.IV.1-től főhadnagy, majd 1942.V.5-éna munkácsi 24/11. fogatolt közepes tarackos tüzérosztály segédtisztjeként vonul el a keleti hadszíntérre. Alakulata a tyimi áttörésben a III. hadtestet támogatja.

1943. január 1-én – a rohamtüzér alakulatok szervezése kapcsán – visszavezénylik a hátországba, majd négy önként jelentkező főtisztet, – köztük őt is – a németországi Jüteborgba küldik ki rohamtüzér képzésre. Másfél hónapos képzést követően, ők négyen kezdik meg Hajmáskéren a „Zrínyi rohamtüzér kiképzőkeret” felállítását és képzését. 17 önként jelentkező fiatal tisztet válogatnak ki ehhez Wáczek Fedorék, akiknek nőtlennek, erkölcsileg fedhetetlennek, fizikailag kiemelten jónak kellett lennie, s kezdik meg rohamtüzérré képzésüket. 1944. április 11-től az 1. rohamtüzérosztály ütegparancsnokaként az 1. hadsereg Stanislaw környéki harcaiban vesz részt, ahol júliusban fejsérülést szenved. Bátorságára, rámenősségére ékes példa, hogy sebesülése ellenére visszamegy harcolni.

1944. november elsejétől pedig alakulata Vecsés közeli küzdelmének részese a Pest előtti Attila védvonalban. Az 1. rohamtüzérosztály tisztjeként Gyömrőnél a hídnál 1944.XI.19-én mindkét lábán megsebesül, amelynek részleteiről Városy Péter rohamtüzér hadapród őrmester így emlékszik vissza röviden, tőmondatokban:

Wáczek Fedorral Maglód felé indultunk két BMW motorkerékpárral. Páncélosok. Aknabecsapódás. Ravasszal együtt megsebesültünk, de könnyebben, Wáczek Fedor súlyosan. November 19. Hátrakúszunk a készenléti helyre. Steyeren vissza. Rákoscsabán Wáczek Fedor bátyja. A sűrű ködben lassan haladunk be a városba. Én hátul ülök Fedorral, akinek pokoli kínjai vannak. Iszonyatos panaszok, sírva hívja édesanyját. Az ölemben átölelve vállait próbálom a zökkenők okozta kínoktól megkímélni, pedig csak lépésben tudunk haladni. Nagyon vérzik. Végre megérkezünk a Matolay klinikára (VIII. Üllői út 78.), ahol megoperálják. Engem is bekötöznek, Ravaszt súlyos állkapocs sérüléssel hagyom a kórházban.

Wáczek Fedor visszaemlékezése alapján, 16 óra körül sebesül meg, 18 órakor már a Matolay Klinikán van, ahol Prof. Matolcsy, dr. Verebélyi és Hüttl Tivadar operálják meg. A súlyos sérülés végett, a jobb lábát amputálni kell, amelyre 1944.XII.1-én kerül sor. Vérmérgezést kap, 40 C fokos láza lesz, de túléli. Még az ostromgyűrű bezárulta előtt Sopronba kerül kórházba, majd onnan a Német Birodalom területére. 1945. április 11. és 1946. december 18. között kórházi ápoltként angol hadifogságban van.1945-től felveszi édesanyja családi nevét, így ettől fogva már Csanády György néven él.

Megnősül, felesége Illgenn Kornélia, akitől öt gyermeke születik: Szabolcs, Csilla, Réka, Tünde és Kinga. Érdekességként megemlítendő, hogy Illgenn Kornélia előtte nemes winkelsteini Kőszeghy Barnabás rohamtüzér főhadnagy menyasszonya volt. Wáczek Fedor így emlékszik bajtársáról, a Királyhegyesnél hősi halált halt 7/2. rohamütegről, a „holtak ütegéről”:

1944. szeptember hó 27-én Makón rakták ki a szerelvényről a 7/2. rohamüteget. Úgyszólván a pályaudvarról mentek a támadó szovjet páncélos hadtestnek. A 2. üteg az első napon kb. 17 T-34-est semmisített meg. A következő napon a Csanádpalotáért vívott harcokban további 20 T-34-est lőttek ki, míg az üteg mind a 10 rohamlövege személyzetével együtt megsemmisült, élén Kőszeghy fhdgy., 4 beosztott tiszt és 47 főaltiszt és legénység. Ez az üteg a II. világháború „holtak ütege” lett.

Ebből is látszik, hogy a rohamtüzérek – főleg a tiszti kar – kiemelten családias és bajtársias légkört alkotott, összetartásuk máig legendás és példaértékű.Wáczek Fedor Németországban hunyt el 1994. március 27-én.

Forrás: Hingyi László: Budapest ostroma 1944-45 I. kötet 69.o.,
Hingyi László: Budapest ostroma 1944-45 ll. kötet 385.o.,
Molnár András: Utóvédként a Donnál 179.o.,
kiemelt köszönet Csanády Kinga úrhölgynek, aki édesapjáról közölt adatokat és fényképeket, illetve denkmeyer tagtársnak önzetlen segítségéért a www.roncskutatas.com oldalról,
https://issuu.com/szentendre/docs/2007-04-03-szentendrei-elodeink-2/161,
https://library.hungaricana.hu/en/view/Pecs_27230_Zrinyi_27243_1935/?pg=58&layout=s,
https://muzeum.penc.hu/penc-muzeum-penc-tortenete-menu/penc-muzeum-haboruk-hosei-aldozatai-menu/penc-muzeum-ii-vilaghaboru-menu