Szilágyi Sándor csendőr főtörzsőrmester
Szilágyi Sándor csendőr főtörzsőrmester
(Batiz, (Szatmár vármegye) 1904.III.15. – Perbál, 1987.)
Református családban született, édesapja, Szilágyi Ferenc vasúti altiszt, édesanyja, Filep Klára. 1923.IV.4-én vonul be 19 évesen a magyar királyi budapesti I. csendőrkerület balassagyarmati osztályához. Esztergomban, a csendőrségnél kapja meg a katonai kiképzését. Az elméleti tanfolyam sikeres elvégzését követően, 1924.IV.4-én véglegesítik.
1928.IV.4-én őrmesterré, majd 1931.IV.4-én törzsőrmesterré léptetik elő. Szolgálati helyei:
– 1923.IV.5. – 1924.XII.1. Nőtincsi csendőrőrs
– 1924.XII.1. – 1928.IX.15. Mátranováki csendőrőrs
– 1928.IX.16. – 1933.IX.1. Salgótarjánban a szárnyparancsnokságon írnok
– 1933.IX.1. – 1934.VI.24. Szombathelyen tanfolyamon vesz részt
– 1934.VII.1. – 1934.XII.1. Diósjenői csendőrőrsön őrsparancsnokhelyettes
– 1934.XII.1. – 1936.V.1. Visegrádi csendőrőrsön őrsparancsnokhelyettes
– 1936.V.1. – 1942.XII.17. Budakalászi csendőrőrsön őrsparancsnok
– 1942.XII.17. – 1944.XII.27. Rákoskereszturon őrsparancsnok
1937.III.28-án Gémesi József salgótarjáni csendőr alhadnagy Gizella nevű lányával házasságot köt, szerelmük gyümölcseként 5 gyermekük születik. Szerető felesége jóban-rosszban, élete végéig kitart szerető férje mellett.
Érdekességként megemlítendő, hogy Gémesi József csendőr alhadnagy rokona Gémesi György orvos, politikus: https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9mesi_Gy%C3%B6rgy.
A szovjet csapatok nyomása miatt először Gödöllőre, onnan dr. Kovács Jenő csendőr századoshoz, a gödöllői csendőrkerület parancsnokához csatlakozva Budára vonul egységével. 1945.I.5-től az I. hadtest parancsnoksághoz kerül.dr. Kovács Jenő csendőr százados ostromnaplójából egy résznél megemlíti:
„1945.I.21. Az 5. számú óvóhelyen hallgattunk szentmisét 15 órakor. Tegnap jelentkezett nálam Szilágyi Sándor és Balázs János főtörzsőrmesterek a rákoskereszturi őrsről, az ugyancsak odavaló Nagy Ferenc őrmester a Sas-hegyen bevetésre került. Szilágyiék az Úri utcában lévő (20 sz) htr. parancsnokságra vannak beosztva. Szilágyi főtörzsőrmester Tök községben volt akkor, amikor dec.24-én 15-16 óra között a szovjet páncélos ékek a községen áthaladtak és ő onnan Nagykovácsin keresztül egyenruhában Solymáron át dec.26-án vonult be Rákoskereszturra és onnan csatlakoztak a htr. parancsnoksághoz. Ma a hangulat jobb.”
Emellett fennmaradt egy nyilatkozat Karabélyos Imre csendőr őrnagytól (1907-1959-ben kivégezve), amelyet már a háború után írt, alkalmazkodva az új rendszer követelményeihez.
1945.I.5-től az I. hadtestparancsnokságon, a tábori rendészetnél teljesít katonai feladatot. Az 1945.II.11-én megindított kitörésben részt vesz, amelynek során bal felső combján repesz sérülést szenved, barátja halottnak véli, iratait és dögcéduláját magához véve, értesíti a családot. A töki Református Templomban gyászmisét mondanak érte.
Amikor a hullákat összegyűjtik, valaki észreveszi, hogy még él és az 513. számú honvéd kórházba viszik, ahol 1945.III.10-ig kezelés alatt áll. Ennek köszönhetően hadifogságba nem kerül, így szerencsésen jut haza családjához a Pest vármegyei Tök községbe, amely szintén a kitörés fő útvonalába eső település volt. Mivel lakásukat elveszik, 1946-ban átköltözik családjával a szomszédos Perbál településre. Kezdetben a család földművelésből él, az apa Budapesten a IKV-nál dolgozik mint kazánfűtő és karbantartó. Sorozatos zaklatások mellett a számkivetettek életét élik. Felesége először Állami Gazdaságban, majd a helyi TSZ-ben (Termelő Szövetkezet) élete végéig dolgozik. A gyermekei pedig hiába teljesítenek kiválóan az iskolában, középiskolai jelentkezésüket a helyi kommunista tanácselnök áthúzza.1987-ben, 83 évesen adja vissza lelkét a Teremtőnek. Temetésén a perbáli köztemetőben több százan vesznek tőle búcsút.
Forrás: Köszönet Szilágyi László úrnak, Szilágyi Sándor csendőrfőtörzsőrmester fiának, hogy rendelkezésünkre bocsátotta édesapja dokumentumait.
