Pákh Ervin huszárhadnagy

Pákh Ervin huszárhadnagy

(Komárom, 1923.I.24. – Södertalje /Svédország/, 2008.IX.8.)

Római katolikus, nemesi magyar család sarja, édesapja karácsonyfalvi dr. Pákh János ügyvéd, édesanyja – szintén nemesi vérvonallal bíró – Konkoly-Thege Gizella. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián avatják hadnaggyá 1943. augusztus 20-án, majd szakaszparancsnokként a nyíregyházi 4/II. huszárosztályhoz vezénylik. 1944.VII.14-én vonul fehérorosz hadműveleti területre, mint a 4/II. huszárosztály nehézfegyverszázadának I. aknavető szakaszparancsnoka. Partizánok orvtámadásainak kitéve érik el a szovjet frontvonalat, ahol azonnal harcérintkezésbe lépve esnek át a tűzkeresztségen. 1944.VII.4-én kitörnek a hírhedt Kleck-i gyűrűből, majd Varsó alá kerülnek. 1944.IX.29-én érkeznek Nagykőrösre, ahonnan kirakodás után azonnal bevetésre kerülnek a Tisza vonalánál, ahol sikeresen feltartják a szovjet – oláh csapatokat. Innen halogató, folyamatosan védelmi harcokat vívva előbb a Duna-Tisza közén, majd szeretett fővárosunk pesti előterében kiépített Attila védvonalban küzdenek. 1944.XI.23-án aknaszilánk sebesülés éri a Csepel-szigeten, Tököl településnél. Még a szovjet ostromgyűrű bezárulta előtt kikerül Dunántúlra hadikórházba, majd onnan a Német Birodalom területére. 1945.V.9-én esik szovjet hadifogságba Karlstift településnél, az 1924-ben született Pákh Tibor testvérével együtt (testvére több nyelven beszélt, a kommunista rendszerben az egyik leghosszabb ideig börtönbe zárt politikai fogoly volt, aki iszonyatos kínzások, megaláztatások ellenére kitartott keresztény, hazafias nézetei mellett, majd a ’80-as évek elejétől aktívan részt vett ellenzéki megmozdulásokon).
A szovjet lágerek poklából 1947.VII.17-én térhet haza, de édesanyjával már nem találkozhatott, mert őt a kommunista megszállók kivégezték. Osztályellenségnek bélyegzik családját, s mindenüket – így földjét, ősi jussát – elveszik a kommunisták. Ezt követően fuvarosként keresi kenyerét, majd marósként dolgozik a Csepel Autógyárban.
Az 1956-os szabadságharcunk alatt, katonai múltját figyelembe véve, a munkahelyén egy Munkástanács önvédelmi bizottságának vezetésére kérik fel. A forradalom leverését követően, decemberben elhagyja Magyarországot, és Svédországban telepszik le. Először a svéd Scania teherautógyárban, majd ugyanitt áruforgalmi előadóként dolgozik. A Scania céghez – akárcsak szeretett hazájához, szívében Magyarországhoz – mindvégig hű marad, innen is megy nyugdíjba. Södertäljei Magyar Egyesület első elnöke, amely tisztségét több mint 43 évig tölti be.
A södertäljei önkormányzatnál képviselőként részt vesz a város vezetésében, segítve magyar honfitársait. Az ő ötletére jön létre 1976-ban a SMOSZ (Svédországi Magyarok Országos Szövetsége), amelynek alapító tagja és több mint két évtizedig vezetőségi tagja, akárcsak a Szabad Magyarok Tömörülésének. Eme önzetlen munkásságának elismeréseként, magyar (Magyar Köztársaság Emlékérem, ´56-os Emlékérem) és svéd állami kitüntetésben részesül.

Életútja tipikus lenyomata katonanemzetünknek, ahol egy igaz magyar, nemesi vérvonallal rendelkező hazafiként, ősei példáját követve harcolt, s szenvedett szeretett hazánk védelmében.

Forrás: Bene János – Szabó Péter: A Magyar Királyi Honvéd Tisztikar 1938-1945, 261-262.o.,
https://hirado.smosz.org/index.php/smosz/662-pakh-ervin-1923-2008, 
http://beszelo.c3.hu/cikkek/keresztes-vitez