A Duna idei rekordalacsony vízállásának köszönhetően, több második világháborús leletanyag került elő. Mind közül a legérdekesebb a budai oldalon, a Batthyány térnél történt, ahol egy motorkerékpár villakormánya bukkant elő 2026 augusztusának első hétvégéjén.Abonyi Csaba vízügyi szakember, az ADUVIZIG (Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság) Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály vezetője, az Euronews 2026. augusztus 12-ei riportjában elmondta, hogy az utóbbi 125 évben a Duna vízszintje 100 cm alá összesen 21 alkalommal süllyedt, amelyből 14 eset az elmúlt 25 évben történt. A folyó szintje júliusban napok alatt zuhant a korábbi, 2018-as 33 centiméteres mélypontról előbb 31, majd 27, végül alig 19 centiméterre, ami minden addigi mérési adatot alulmúlt. A tartós csapadékhiány és a hőhullámok miatt a Duna medrének olyan szakaszai is szárazra kerültek, amelyeket rendes körülmények között soha nem lehet látni – így kerülhettek elő zátonyok, régi partfalak és Budapesten kívül is több világháborús roncs.Ennek az alacsony vízállásnak köszönhetően került napvilágra egy láthatóan régi, háborús motorkerékpár a Batthyány térnél a rakparton, amelyről augusztus elsején civilek értesítették a hatóságokat. A helyszínre kiérkező HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei megállapították, hogy a jármű egy DKW NZ 350-1 típusú motorkerékpár, amelyet a Wehrmacht részére gyártottak 1944-től. A motorkerékpárt a helyszínen a lehetőségekhez mérten megtisztították, hogy kiemelhető legyen. Súlya a rárakódott üledékkel és a réseken feltöltődött iszappal, legalább 200 kg-ot nyomott, ezért a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálatot hívták segítségül, ugyanis a sziklás, nehezen járható terep miatt, a rakpart felől nem lehetett hozzáférni munkagéppel, hogy szállítható állapotba kerüljön a jármű. A feltárás során az iszapból és a törmelékből német és orosz gyalogsági lőszerek, állatcsontok, civil kerámiák, valamint egy német Y-szíj és egy bajonettpapucs került elő, amiből arra következtettek a szakemberek, hogy ez egy háború utáni törmelék gödör lehetett, ahova az ostrom után, válogatás nélkül beszórtak mindenfélét a civilek. A DKW tágabb környezetében a kutatás később még veszélyesebb leleteket is felszínre hozott: összesen tíz darab német TMi–35 tányérakna (páncélosok ellen), kézigránátok és tüzérségi gránátok maradványai kerültek elő. Ezért a tűzszerészeket is értesítették, emiatt a Bem rakpart forgalmát ideiglenesen le kellett zárni. 2026. augusztus 2-án hajnali 2 órakor az MH 1. Folyamőr és Tűzszerész Ezred katonái gond nélkül végrehajtották a szakszerű mentesítést.A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei közös munkájának eredményeként a motorkerékpárt sikeresen kiemelték, és a HM HIM Kerepesi úti hangárjába szállították.A DKW motorkerékpárt megtisztították és elvégezték az állagmegóvását. A munka részeként eltávolították a durva lerakódásokat, majd precíziós eszközökkel leválasztották a kisebb szennyeződéseket. Ezt követően speciális szerekkel kezelték a felületét, amely meggátolja a korrózió továbbterjedését és egyben megóvja a megmaradt festékrétegeket. A motor oldalára felerősített tárolótáskákat felnyitották a szakemberek, amelyek az alábbi műtárgyakat tartalmazta: Bosch W 175 T 1 típusú gyertya a bakelit gyertyatartóval, olajzóflakon, zsírzótubus, szigetelőszalag, hengerfejkulcs, gyertyakulcs, kisdrótkefe, légnyomásmérő, defektjavító készlet ragasztója és folt anyaga, hajtóláncszem, pár csavarfej, kalapácsfej, Y-szíjak. A motorkerékpár alatt emberi maradványokat is találtak a szakemberek. A csontokról kiderült, hogy második világháborús német katonáktól származnak. A helyszínt átadták a német hadisírgondozó szervezetnek, a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge e.V. (VDK) magyarországi képviselőjének, aki folytatta a maradványok szakszerű kiemelését. Mivel a Batthyány térnél a Duna fenekén található kikötői iszap gázolajjal keveredett, ideális elegy alakult ki a roncsok és az emberi maradványok konzerválásához. A Volksbund beszámolója szerint ennek a kőolajszármazéknak köszönhető, hogy az iszap a dögcédulákat is kiváló állapotban őrizte meg. A betűk és számok ma is nagyon jól olvashatók – magyarázta az újratemetésekkel foglalkozó szakember.A Dunából előkerült két német katonánál az azonosítók mindkét fele megvolt, ez arra utal, hogy családjaik feltehetően hiába vártak hivatalos értesítésre. Az azonosítók mellett egy jegygyűrű és egy Kuban-pajzs is előkerült. Ha az utóbbi kétséget kizáróan az egyik elesetthez köthető, fontos támpontot adhat katonai múltjának feltérképezéséhez. A Kuban-pajzsot azok a német katonák kapták, akiket 1943-ban a Szovjetunió déli részén, a kubanyi hídfőnél vetettek be. A kitüntetést ugyanabban az évben, szeptemberben alapították.Arne Schrader, a hadisírgondozási és nemzetközi kapcsolatokért felelős osztály vezetőjének elmondása szerint ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a két azonosító valóban az előkerült holttestekhez tartozik-e, több vizsgálatra is szükség van. Az eredeti azonossági cédulát viselők neve talán viszonylag gyorsan azonosítható, de ettől még messze nem tekinthető véglegesen tisztázottnak a személyazonosságuk.Az eljárás a csontok alapos vizsgálatával kezdődik. A csontok hossza is utalhat az elhunyt testmagasságára, életkorára, amelyeket összevetnek az azonosítókat viselő katonákról rendelkezésre álló adatokkal. A Dunából előkerült azonosítók közül az egyik egy Waffen-SS harcosé, a másik egy Wehrmacht katonáé volt. Az azonban még nem bizonyított, hogy az egyes azonosítók valóban a két kiemelt holttesthez tartoznak. A Volksbund esetleges előzetes azonosítását később a Német Szövetségi Levéltárnak kell majd hivatalosan megerősítenie. A két német katona a budaörsi Német-magyar katonai temetőbe kerül majd elhelyezésre, az eddig oda eltemetett 16630 bajtársuk mellé.A háború egész ideje alatt, több mint egymilliónyian szolgáltak a Waffen-SS kötelékében. Köztük voltak meggyőződéses nemzetiszocialisták és külföldi önkéntesek, de – különösen a háború végéhez közeledve – kényszersorozottak és kiskorúak is. Fontos kiemelni, hogy a történelmet a győztesek írják, s bizony máig igaz a régi római mondás: „Vae victis! – Jaj, a legyőzötteknek!” – noha a Waffen-SS-t a tort ülő győztesek a nürnbergi háborús bűnösök perében 1946-ban bűnszervezetnek nyilvánították, ez alól kivételek voltak az SS-lovashadosztályok, amelyek bizonyítottan nem hajtottak végre népírtást, háborús bűncselekményt. Szeretett fővárosunk ostromakor, a bekerítésben pedig két Waffen-SS lovashadosztály rekedt, a 8. „Florian Geyer” SS-lovashadosztály és a 22. SS-önkéntes-lovashadosztály – utóbbi többsége magyarországi népi-német. Lásd erről Klesitz István visszaemlékezését:Klesitz István sorozott SS katona visszaemlékezése – Kitörés 1945 https://share.google/YOdAS6XSJWPeS23nhA megtalált és kiemelt motorkerékpár további sorsát érdemes követni a www.honvedelem.hu honlapján.Kimondottan érdekes, szakmai szempontok alapján készített részletes elemzés a HM HIM szakemberei által: Bízunk benne, hogy minél hamarabb látható lesz a nagyközönség számára. Források:Euronews: Ki lehetett, és hogyan kerülhetett a Dunába a Wehrmacht két katonája?,Budappest.hu: Második világháborús motorkerékpár bukkant elő a Dunából a Batthyány térnél,Múlt-kor.hu: Második világháborús katonai motorkerékpár került elő a Duna medréből Budapesten,Magyar Hadisírgondozás: Komplett világháborús motorkerékpár került elő a Dunából,Magyar Nemzet: Kiderült, mit rejtett a Dunából kiemelt második világháborús motor A motorkerékpárról készült fotó forrása: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum/Facebook
Nagy Endre István ejtőernyős tizedes és 2 bajtársa sírhelyének megtalálása 2008-ban Korponai József sülysápi lakos kereste fel a helyi önkormányzatot, ahol elmondta, hogy fiatal gyerekként részt vett 3 magyar ejtőernyős katonánk eltemetésében Tápiósáp határában. Horinka László Sülysáp polgármestere néhány képviselő testületi taggal kilátogatott a területre, de Korponai József által megjelölt területen akkor – megfelelő hadszíntérkutató eszközök hiányában – nem találtak semmit. Utólag kiderült, szinte 10 méteres pontossággal jelölte meg a katonáink sírhelyét Korponai József. Legközelebb 2019-ben Maruzs Roland ezredes vezetésével, terepjáróval mentek ki a helyszínre Zemen Pálné Katalin sülysápi lakos, nyugdíjas tanárnő és Katus Norbert sülysápi alpolgármester társaságában. A szántóföldön mára nyoma veszett az egykori harcoknak, lőállásoknak, ezért megbeszélték, hogy a földtulajdonos engedélyével, kereső műszerekkel térnek vissza a honvédségi szakemberekkel. Erre 2020. július 31-én került sor, amikor a HM HIM Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság szakemberei szálltak ki a helyszínre, megerősítve egy múzeumi kutató önkéntessel, Kakuk Balázzsal. A nyári hőségben a kutatóeszköz erős jeleket adott, a derítés során, szépen rajzolódott ki az egykori lőállás, amelyben három katona földi maradványait lelték. Megadatott, hogy a Budai-hegyekben egy kitöréses kisebb tömegsír felkeresésében találkozhattam Kakuk Balázzsal, aki kérdésemre ámulattal mesélte el, hogy ezek a Sülysáp mellett megtalált magyar ejtőernyősök, igazi hősök voltak. A helyszíni leletek alapján, az utolsó töltényig harcolhattak, rengeteg Vécsey kézigránát kioldót találtak, ami arra utalt, hogy iszonyatos közel vívták a végén a harcot, hiszen gránáthajításnyira voltak tőlük a szovjetek. Ejtőernyőseink hősies harcairól Tassonyi Edömér ejtőernyős százados – a „Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem” kitüntetettje – életrajzában nyerhetünk betekintést: https://kitores45.hu/historiak/a-magyar-tiszti-arany-vitezsegi-erem-19-ik-kituntetettje-tassonyi-edomer-szazados-es-ejtoernyoseinek-hosies-helytallasa/ Az előkerült ejtőernyős jelvény, ruhafoszlányok, gombok, egyéb leletanyagok egyértelművé tették, hogy itt a legendás I/1. ejtőernyős zászlóalj katonái nyugszanak. Sajnos egyik katonánál sem volt azonosítási jegytok (dögcédula), így beazonosításuk nem volt lehetséges. Egyedüli jelként egy arany jegygyűrű került elő, belső felén „Esztike 1942” gravírozással. Maruzs Roland ezredes urat kemény fából faragták, nem adta fel, hiszen több jeles könyv szerzője a méltatlanul elfeledett katonahőseink emlékének ápolásában. Egy másik remek emberrel, az akkori HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatójával, dr. Kovács Vilmos ezredessel (2011-2022 között volt a múzeum igazgatója) felhívást tettek közzé. Ahogy Maruzs Roland ezredes írja 2020/08 havi Magyar Nemzet „Lugas” mellékletében erről: A katonának, aki több mint hét évtizedig porladt a csatamezőn, minden volt egykor, a kedves, aki hazavárta, a boldog jövő, az élet. De a katona azon a szántón halt hősi halált egy állás védelmében, a bajtársakért, a kedveséért – Esztikéért –, egyszóval a hazáért. Egy ilyen tárgy megtalálása sokkal személyesebbé teszi ezt a munkát, és arra sarkallt bennünket, hogy megpróbáljuk kideríteni, ki a gyűrű tulajdonosa. Ki vette feleségül Esztert, vagy kérte meg a kezét 1942-ben?A hivatalos veszteségi nyilvántartás szerint abban a jó egy hétben, 1944. november 14–22. között az ejtőernyősök közül 44 fő halt hősi halált a térségben. Negyvenüket az isaszegi temetőben temették el közvetlenül a harcok után. Négy katonánál azonban nincs bejegyzés az eltemetésükre vonatkozóan, a harchelyzet miatt holttestüket nem tudták beszállítani Isaszegre, a haláluk helyéhez pedig az „Isaszeg DK.” (délkelet) szöveget jegyezték be, ami égtáj alapján akár egyezhet is az általunk megtalált katonákkal. Őket vélhetően a harcok elmúltával a helyi lakosság temette el a haláluk helyén, mint ahogy ez gyakorlat volt országszerte, sőt a második világháború folyamán mindenhol. A térségbeli harcok során viszont 12 eltűnt katonát is jelentett a zászlóalj a Honvédelmi Minisztérium 22. veszteségi osztályára, ahol összegezték a veszteségi adatokat. Az eltűntek közül egyikőjük vezetéknevét – Hlavati – megtaláltuk a helyszínen előkerült csajka aljára vésve. De ez önmagában még nem bizonyítja, hogy valamelyik maradvány azonos lenne a csajka tulajdonosáéval.A megtalált három hősi halott tehát a térségben elesett négy, de csak később, a helyszínen eltemetett ejtőernyős közül vagy pedig a harc közben eltűntnek nyilvánított tizenkét katona közül kerülhetett ki. Az alakulatok által leadott veszteségi jelentések alapján a HM 22. veszteségi osztálya elkészítette az adott személy veszteségi kartonját, amelyen általában feltüntették a feleség nevét is. Mindannyiuk esetében megnéztük a veszteségi kartonok bejegyzését, és elvégeztük a kutatást más veszteségi dokumentumokban is, de Eszter nevű feleség nyomára egyetlen esetben sem bukkantunk. Viszont elképzelhető, hogy a karikagyűrű eljegyzési gyűrű volt, és még nem házasodtak össze, így Eszter a dokumentumokban nem is szerepelhetett mint feleség. A felhívást másfél millióan látták, és 15.000 ember osztotta meg. Bő egy héttel a felhívás után jelentkezett az „Esztike gyűrűje” egykori tulajdonosának családja, így a névtelen ejtőernyős katonahősünk azonosítása sikerrel zárult. Kiderült, hogy Nagy Endre István (1919-1944) ejtőernyős tizedesé volt az arany gyűrű, aki 1942-ben házasodott össze Kiss Eszterrel, majd szerelmük gyümölcseként megszületett kislányuk, Jolán. A gyűrűt díszdobozban, ünnepélyes keretek között adta át dr. Kovács Vilmos ezredes, az ejtőernyős katonahősünk lányának, Nagy Jolánnak. A megható eseményen az embernek könny szökött a szemébe, amikor Jolán néni elmesélte, hogy karon ülő gyerekként, sokszor mentek édesanyjával a Keleti pályaudvarra, ahol a Szovjetunióból érkező hadifogoly szerelvényeket várták, s a fogágból hazatérőknek mutatták édesapja fényképét, hátha felismeri valaki, s tud róla mondani valamit. Sajnos mindig sírva tértek haza, hiszen senki nem tudott mondani semmit róla. Isaszegnél vívott védelmi harcok során, a hadisíros szakemberek adatbázisában 135 magyar katonánk halt hősi halált, akik közül 40 ejtőernyős volt, további 4 ismeretlen ejtőernyős kilétéről csak annyit tudni, hogy Isaszegtől Dél-Keletre estek el, ami megegyezik a Sülysáphoz tartozó Tápiósáp település Isaszeg felé eső szántóföld területével. Az Isaszegen hősi halált halt katonáink emlékének ápolásában, egyesületünk honlapján lehet bővebben olvasni:https://kitores45.hu/tevekenysegeink/isaszegen-avattunk-ujabb-ismertetotablat/https://kitores45.hu/esemenyek/beszamolo-a-2025-szeptember-20-an-megtartott-attila-vedvonal-emlek-es-teljesitmenyturarol Nagy Endre István ejtőernyős tizedest családja a szülőfalujába, a Békés vármegyei Füzesgyarmatra temette felesége mellé. A másik két ismeretlen ejtőernyős hősi halottat a HM HIM Hadisír és Hőskultusz Igazgatóság szakemberei Sülysáp temetőjében helyezték végső nyugalomba. Mindkét temetés ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással, a Magyar Honvédség, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége és a helyi önkormányzatok képviseletében történt.Összegzésként elmondható, hogy az elhivatott, lelkiismeretes, remek szakemberekből álló Honvédségünk munkájának köszönhetően, egy sikertörténetként vonul be „Esztike gyűrűje” a magyar történelmünk második világháborús fejezetébe. Források:https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2020/08/esztike-a-csatamezon,https://www.sulysap.hu/?module=news&action=show&nid=270678,https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/felfedezo/esztike-1942-jegygyuruje-alapjan-keresik-a-hosi-halalt-halt-katona-feleseget/,https://24.hu/tudomany/2020/08/21/esztike-gyuruje-magyar-hadisirgondozas-ejtoernyos-katonak-honvedelem-masodik-vilaghaboru/,https://honvedelem.hu/hirek/a-gyuru-hazatert-a-magyar-honved-magazin-legfrissebb-szamabol-01-18.html,https://youtu.be/6Nl32R8h_78?si=aUdXD17qYvI9EOZt,https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2020/10/fuzesgyarmaton-vettek-vegso-bucsut-a-vilaghaborus-hostol
Egy kimondottan ritka, Budapest ostromához – pontosabban már az újjáépítéséhez – köthető történelmi emléktárgyra lettem figyelmes, amely egy aukciós oldalon negyedmillió forintért kelt el.Istennek hála, munkám során megismerkedhettem Majlinger Árpáddal, szeretett hazánk egyik legnagyobb emlékérme szakértőjével. Az ő iránymutatásával, szakmai segítségével jártam utána ennek a kimondottan ritka emlékéremnek.
Illene végre rendbe tenni a dolgokat, többek között azt tisztázni, hogy minket a szovjetek nem felszabadítottak, hanem elfoglaltak, megszálltak. Ennek legbeszédesebb tárgyi emléke, a Budapest Bevételéért emlékérem (oroszul «За взятие Будапешта», ejtsd: Za vzjátyije Budapesta) második világháborús szovjet kitüntetés, melyet 1945. június 9-én alapítottak. Ők maguk is a bevételnek, elfoglalásnak nevezték, akkor több mint harminc évvel a rendszerváltásnak mondott korszak után, már tényleg illene elfelejteni a „felszabadulás” szót.
Pesten, az Erzsébet hídra felvezető út két oldalát fogják közre a Klotild-paloták. Ezek az építészeti remekművek tükörképei egymásnak. 1899-1902 között épültek, építtetőjük a Habsburg család volt. Nevét Klotild Mária főhercegnőről kapta (teljes neve: Szász–Coburg–Koháry Klotild Mária Adél Amália), aki Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg neje volt. További érdekesség, hogy Budapesten itt, a Klotild-palotákban volt az első beépített lift, a korszak számos egyéb luxusát idéző Zsolnay kályhák, porcelán burkolatok (ma a Matild Palace Duna felé néző lépcsőházának az alsó korlátjai), Róth Miksa műhelyében készült üvegablakai (mára csak a Matild Palace Duna felé eső egykori főbejárat feletti részén maradt meg).
Bernwallner Ferenc 14 éves fiúként élte át a háborút szülőfalujában, Mányban. Budapest ostroma során Mány szovjet kézre került, amikor nyugatról kerítették be a szovjetek szeretett fővárosunkat. Majd a Budáról 1945. február 11-én este 8 órakor megindult kitörés során, február 14-én hajnalban érték el Mány határában a saját vonalainkat Kokovay Gyula hadapród és néhány magyar és német bajtársával.
Szeretettel ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe Tóth Ferenc, a Országos Vízügyi Főigazgatóság nyugdíjas főtanácsosának, a Magyar Veterán Repülők Egyesületének egykori kutatás vezetőjének „A Margit híd nyolcvanhat napja” című kisebb tanulmányát. Egyesületünk egyik tagjának gondozásának köszönhetően jelent meg könyv formájában, magánkiadásban szeretett fővárosunk ostromának kereken nyolcvanadik évfordulójának alkalmából. Kiadói előszó.Margit híd.Naponta tízezrek kelnek át rajta a Főváros két partján elterülő Pest és Buda között. Talán megcsodálják gyönyörű oszlopait, míves korlátait és talán elgondolkodnak kik álmodták meg a két part közé ezt a hidat, kik építették fel verejtékes munkával.De kevesen vannak akik tudják, hogy Budapest történetének legtragikusabb időszakának jelképe is lehetne ez a híd, ennek a hídnak 86 napja.A Margit-híd vízből kiszedett roncsainak vizsgálata sosem történt meg. A roncsokból és mederfelmérésekből a híd robbantására vagy leszakadására nem lehetett következtetni. Az eseményekről részletes szakmai tájékoztató sem került elő. Így marad a személyes visszaemlékezések válogatott története.Hogyan történt? Miként zajlottak az események 1944-45 fordulóján Országút és Lipótváros között?Rengeteg fotó, ábra segítségével erre a kérdésre ad választ könyvünk, tisztelegve építők, védők és áldozatok előtt.Kelt Budapesten, 2024. november 4-én a híd robbanásának 80-ik évfordulóján. A könyv beszerezhető az egyesületünk által szervezett emléktúrákon, vagy a Püski Kiadónál: https://puskikiado.hu/a-margit-hid-nyolcvanhat-napja-pest-1944-november-4-buda-1945-januar-29.html
Véletlen leltem rá e visszaemlékezésre a világhálón, s megpróbáltam legjobb tudásom szerint lefordítani a Budapest ostromához köthető részeket. Szeretettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe. Remélem érdekesnek találja a kedves olvasó.
Klesitz István 1926-ban született népi németként Bakonysárkányban.
1944-ben, amikor betöltötte 18-ik életévét, az új német-magyar katonai szerződés értelmében, nem a Magyar Királyi Honvédségbe, hanem a német Waffen-SS kötelékébe sorozták.
A legismertebb szovjet propaganda fotós – egy ukrajnai zsidó családból származó – Jevgenyij Haldej (1917-1997) állította be a szovjet bajtársait, V. Kosztyerev törzsőrmestert és A. Petrjakov őrmestert, gondosan megtervezve mozdulataikat, amint kitűzik a New York palota tetejére (ma az ötcsillagos Boscolo luxushotel) a vörös hadsereg lobogóját. Lentebb az Erzsébet körút háború sújtotta, de járható része látszódik.
A riportfilmben megismerhetjük Emil bácsit, aki szinte gyerek katonaként vett részt Budapest védelmében. Érzékletes és hű képet ad a Vérmezőre érkező utánpótlást szállító vitorlázógépekről és ejtőernyőn ledobott utánpótlástartályokról. Megtudhatunk egyéb érdekességeket, harci cselekményeket elmondásából.
Terman Béla egyesületi tagunk cikke az Ilovszkoje és környékén történt 1943-as januári eseményeket idézi fel a Doni katasztrófa és az ott elesett hősök emléknapja alkalmából.
Fővárosunk ostromakor a pesti oldalon, 1944 őszén kiépítettek 3 védelmi védvonalat – amely az Attila nevet kapta – s melynek végei félkörívben a Duna folyóra támaszkodtak. Ennek lett része több Pest előterében található település, így Fót is. Az Attila védvonalban zajlott kemény harcoknak, csupán egy parányi szeletét, mint kis érdekességet szeretném ismertetni, ami a fóti Károlyi templomnál történt.
Nemrég egy újabb érdekes történet szeletét ismerhettük meg szeretett fővárosunk ostroma kapcsán. Ennek rövid előzménye, hogy 2007. május 8-án kelt paranccsal lettek feloldva a titkosítás alól a Podolszkban található, volt szovjet levéltári katonai dokumentumok.
Második világháborús magyar propaganda plakát.
Érdekessége, hogy a korszak felkapott színészének, Páger Antalnak (Makó, 1899.I.29.-1986.XII.14.) a kislánya, Páger Judit volt a gyerekmodell. Páger felesége, Komár Júlia (Temesvár, 1912.I.25.- Buenos Aires, Brazília 1976.XI.28.) férje tudta nélkül szervezte le Judit lányuk szerepeltetését a propaganda plakátra. További érdekesség, hogy az 1933.V.16-án kötött házasságuk után, Komár Júlia sokkal aktívabb érdeklődést mutatott a politika iránt, mint a csak színészetnek élő Páger Antal.
Aikelin Sándor (Udvari, 1921.VIII.13. – Tapolca, 2019.XI.4.) – az 51. páncélos-gépágyús zászlóaljnál, egy Nimród páncélvadász parancsnokként szolgálta szeretett hazánkat fővárosunk védelmében. Harcolt a Pest előterében kiépített Attila védvonalban, a városban a házak között, végül részt vett a kitörésben….
Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.
Fővárosunk védelmében, 1945.jan.19-én halt hősi halált Váradi László levente, a Vannay Riadózászlóalj katonájaként a Városmajorban vívott harcokban. A beállított propaganda képen, még az Attila védvonalban, egy magyar fejlesztésű 44 M kézi páncélromboló rakétával látható….
A front már egy hete átvonult, amikor egy részeg szovjet katona az intézet kertjében egy világtalan lányon erőszakot akart elkövetni. Az intézet lakói az éppen gyóntató Kornél atyát hívták segítségül, aki rögtön a kertbe sietett, hogy a védtelen lányt megóvja. Mire odaért, a vak lány már le volt teperve, de szűz tisztaságán nem esett még csorba. A szovjet katonát meglepte Kornél atya hirtelen megjelenése, térdeplő helyzetéből felállt, majd közvetlen közelről kétszer szíven lőtte Kornél atyát, majd elszaladt……
Árvay Zoltán 1913-ban született a délvidéki Zombor városában, édesanyja Bartha Mária. A háborúban a tüzérségnél szolgál, 1942.IX.1-én tartalékos zászlósból, tartalékos hadnaggyá léptették elő…
Tassonyi Edömér 1910. október 6-án született Nagyláz községben (Ung vármegye), református családban. Nagyapja Tassonyi János kisbirtokos Taktaszadán, édesapja Tassonyi Ernő bányamérnök.
1934. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá a Ludovika Akadémián……
Talán az egyik legismertebb képek sorozata fővárosunk ostromáról. Ungváry Krisztián: Budapest ostroma c. könyvéhez is ezt a borítóképet választotta a több száz archív kép közül……
Biztos sokan ismeritek azt a fekete-fehér fényképet, amelyen egy magyar és német katona cigarettázik egy tigris tank végénél. Engedjétek meg, hogy elmeséljem e kép megszületésének történetét. ….
Kedves Látogató! Oldalunkon csak a működéshez szükséges cookie-kat használjuk. Látogatóinkról nem gyűjtünk és nem tárolunk semmilyen adatot.
A Duna idei rekordalacsony vízállásának köszönhetően, több második világháborús leletanyag került elő. Mind közül a legérdekesebb a budai oldalon, a Batthyány térnél történt, ahol egy motorkerékpár villakormánya bukkant elő 2026 augusztusának első hétvégéjén.Abonyi Csaba vízügyi szakember, az ADUVIZIG (Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság) Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály vezetője, az Euronews 2026. augusztus 12-ei riportjában elmondta, hogy az utóbbi 125 évben a Duna vízszintje 100 cm alá összesen 21 alkalommal süllyedt, amelyből 14 eset az elmúlt 25 évben történt. A folyó szintje júliusban napok alatt zuhant a korábbi, 2018-as 33 centiméteres mélypontról előbb 31, majd 27, végül alig 19 centiméterre, ami minden addigi mérési adatot alulmúlt. A tartós csapadékhiány és a hőhullámok miatt a Duna medrének olyan szakaszai is szárazra kerültek, amelyeket rendes körülmények között soha nem lehet látni – így kerülhettek elő zátonyok, régi partfalak és Budapesten kívül is több világháborús roncs.Ennek az alacsony vízállásnak köszönhetően került napvilágra egy láthatóan régi, háborús motorkerékpár a Batthyány térnél a rakparton, amelyről augusztus elsején civilek értesítették a hatóságokat. A helyszínre kiérkező HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei megállapították, hogy a jármű egy DKW NZ 350-1 típusú motorkerékpár, amelyet a Wehrmacht részére gyártottak 1944-től. A motorkerékpárt a helyszínen a lehetőségekhez mérten megtisztították, hogy kiemelhető legyen. Súlya a rárakódott üledékkel és a réseken feltöltődött iszappal, legalább 200 kg-ot nyomott, ezért a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálatot hívták segítségül, ugyanis a sziklás, nehezen járható terep miatt, a rakpart felől nem lehetett hozzáférni munkagéppel, hogy szállítható állapotba kerüljön a jármű. A feltárás során az iszapból és a törmelékből német és orosz gyalogsági lőszerek, állatcsontok, civil kerámiák, valamint egy német Y-szíj és egy bajonettpapucs került elő, amiből arra következtettek a szakemberek, hogy ez egy háború utáni törmelék gödör lehetett, ahova az ostrom után, válogatás nélkül beszórtak mindenfélét a civilek. A DKW tágabb környezetében a kutatás később még veszélyesebb leleteket is felszínre hozott: összesen tíz darab német TMi–35 tányérakna (páncélosok ellen), kézigránátok és tüzérségi gránátok maradványai kerültek elő. Ezért a tűzszerészeket is értesítették, emiatt a Bem rakpart forgalmát ideiglenesen le kellett zárni. 2026. augusztus 2-án hajnali 2 órakor az MH 1. Folyamőr és Tűzszerész Ezred katonái gond nélkül végrehajtották a szakszerű mentesítést.A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei közös munkájának eredményeként a motorkerékpárt sikeresen kiemelték, és a HM HIM Kerepesi úti hangárjába szállították.A DKW motorkerékpárt megtisztították és elvégezték az állagmegóvását. A munka részeként eltávolították a durva lerakódásokat, majd precíziós eszközökkel leválasztották a kisebb szennyeződéseket. Ezt követően speciális szerekkel kezelték a felületét, amely meggátolja a korrózió továbbterjedését és egyben megóvja a megmaradt festékrétegeket. A motor oldalára felerősített tárolótáskákat felnyitották a szakemberek, amelyek az alábbi műtárgyakat tartalmazta: Bosch W 175 T 1 típusú gyertya a bakelit gyertyatartóval, olajzóflakon, zsírzótubus, szigetelőszalag, hengerfejkulcs, gyertyakulcs, kisdrótkefe, légnyomásmérő, defektjavító készlet ragasztója és folt anyaga, hajtóláncszem, pár csavarfej, kalapácsfej, Y-szíjak. A motorkerékpár alatt emberi maradványokat is találtak a szakemberek. A csontokról kiderült, hogy második világháborús német katonáktól származnak. A helyszínt átadták a német hadisírgondozó szervezetnek, a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge e.V. (VDK) magyarországi képviselőjének, aki folytatta a maradványok szakszerű kiemelését. Mivel a Batthyány térnél a Duna fenekén található kikötői iszap gázolajjal keveredett, ideális elegy alakult ki a roncsok és az emberi maradványok konzerválásához. A Volksbund beszámolója szerint ennek a kőolajszármazéknak köszönhető, hogy az iszap a dögcédulákat is kiváló állapotban őrizte meg. A betűk és számok ma is nagyon jól olvashatók – magyarázta az újratemetésekkel foglalkozó szakember.A Dunából előkerült két német katonánál az azonosítók mindkét fele megvolt, ez arra utal, hogy családjaik feltehetően hiába vártak hivatalos értesítésre. Az azonosítók mellett egy jegygyűrű és egy Kuban-pajzs is előkerült. Ha az utóbbi kétséget kizáróan az egyik elesetthez köthető, fontos támpontot adhat katonai múltjának feltérképezéséhez. A Kuban-pajzsot azok a német katonák kapták, akiket 1943-ban a Szovjetunió déli részén, a kubanyi hídfőnél vetettek be. A kitüntetést ugyanabban az évben, szeptemberben alapították.Arne Schrader, a hadisírgondozási és nemzetközi kapcsolatokért felelős osztály vezetőjének elmondása szerint ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a két azonosító valóban az előkerült holttestekhez tartozik-e, több vizsgálatra is szükség van. Az eredeti azonossági cédulát viselők neve talán viszonylag gyorsan azonosítható, de ettől még messze nem tekinthető véglegesen tisztázottnak a személyazonosságuk.Az eljárás a csontok alapos vizsgálatával kezdődik. A csontok hossza is utalhat az elhunyt testmagasságára, életkorára, amelyeket összevetnek az azonosítókat viselő katonákról rendelkezésre álló adatokkal. A Dunából előkerült azonosítók közül az egyik egy Waffen-SS harcosé, a másik egy Wehrmacht katonáé volt. Az azonban még nem bizonyított, hogy az egyes azonosítók valóban a két kiemelt holttesthez tartoznak. A Volksbund esetleges előzetes azonosítását később a Német Szövetségi Levéltárnak kell majd hivatalosan megerősítenie. A két német katona a budaörsi Német-magyar katonai temetőbe kerül majd elhelyezésre, az eddig oda eltemetett 16630 bajtársuk mellé.A háború egész ideje alatt, több mint egymilliónyian szolgáltak a Waffen-SS kötelékében. Köztük voltak meggyőződéses nemzetiszocialisták és külföldi önkéntesek, de – különösen a háború végéhez közeledve – kényszersorozottak és kiskorúak is. Fontos kiemelni, hogy a történelmet a győztesek írják, s bizony máig igaz a régi római mondás: „Vae victis! – Jaj, a legyőzötteknek!” – noha a Waffen-SS-t a tort ülő győztesek a nürnbergi háborús bűnösök perében 1946-ban bűnszervezetnek nyilvánították, ez alól kivételek voltak az SS-lovashadosztályok, amelyek bizonyítottan nem hajtottak végre népírtást, háborús bűncselekményt. Szeretett fővárosunk ostromakor, a bekerítésben pedig két Waffen-SS lovashadosztály rekedt, a 8. „Florian Geyer” SS-lovashadosztály és a 22. SS-önkéntes-lovashadosztály – utóbbi többsége magyarországi népi-német. Lásd erről Klesitz István visszaemlékezését:Klesitz István sorozott SS katona visszaemlékezése – Kitörés 1945 https://share.google/YOdAS6XSJWPeS23nhA megtalált és kiemelt motorkerékpár további sorsát érdemes követni a www.honvedelem.hu honlapján.Kimondottan érdekes, szakmai szempontok alapján készített részletes elemzés a HM HIM szakemberei által: Bízunk benne, hogy minél hamarabb látható lesz a nagyközönség számára. Források:Euronews: Ki lehetett, és hogyan kerülhetett a Dunába a Wehrmacht két katonája?,Budappest.hu: Második világháborús motorkerékpár bukkant elő a Dunából a Batthyány térnél,Múlt-kor.hu: Második világháborús katonai motorkerékpár került elő a Duna medréből Budapesten,Magyar Hadisírgondozás: Komplett világháborús motorkerékpár került elő a Dunából,Magyar Nemzet: Kiderült, mit rejtett a Dunából kiemelt második világháborús motor A motorkerékpárról készült fotó forrása: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum/Facebook
Nagy Endre István ejtőernyős tizedes és 2 bajtársa sírhelyének megtalálása 2008-ban Korponai József sülysápi lakos kereste fel a helyi önkormányzatot, ahol elmondta, hogy fiatal gyerekként részt vett 3 magyar ejtőernyős katonánk eltemetésében Tápiósáp határában. Horinka László Sülysáp polgármestere néhány képviselő testületi taggal kilátogatott a területre, de Korponai József által megjelölt területen akkor – megfelelő hadszíntérkutató eszközök hiányában – nem találtak semmit. Utólag kiderült, szinte 10 méteres pontossággal jelölte meg a katonáink sírhelyét Korponai József. Legközelebb 2019-ben Maruzs Roland ezredes vezetésével, terepjáróval mentek ki a helyszínre Zemen Pálné Katalin sülysápi lakos, nyugdíjas tanárnő és Katus Norbert sülysápi alpolgármester társaságában. A szántóföldön mára nyoma veszett az egykori harcoknak, lőállásoknak, ezért megbeszélték, hogy a földtulajdonos engedélyével, kereső műszerekkel térnek vissza a honvédségi szakemberekkel. Erre 2020. július 31-én került sor, amikor a HM HIM Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság szakemberei szálltak ki a helyszínre, megerősítve egy múzeumi kutató önkéntessel, Kakuk Balázzsal. A nyári hőségben a kutatóeszköz erős jeleket adott, a derítés során, szépen rajzolódott ki az egykori lőállás, amelyben három katona földi maradványait lelték. Megadatott, hogy a Budai-hegyekben egy kitöréses kisebb tömegsír felkeresésében találkozhattam Kakuk Balázzsal, aki kérdésemre ámulattal mesélte el, hogy ezek a Sülysáp mellett megtalált magyar ejtőernyősök, igazi hősök voltak. A helyszíni leletek alapján, az utolsó töltényig harcolhattak, rengeteg Vécsey kézigránát kioldót találtak, ami arra utalt, hogy iszonyatos közel vívták a végén a harcot, hiszen gránáthajításnyira voltak tőlük a szovjetek. Ejtőernyőseink hősies harcairól Tassonyi Edömér ejtőernyős százados – a „Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem” kitüntetettje – életrajzában nyerhetünk betekintést: https://kitores45.hu/historiak/a-magyar-tiszti-arany-vitezsegi-erem-19-ik-kituntetettje-tassonyi-edomer-szazados-es-ejtoernyoseinek-hosies-helytallasa/ Az előkerült ejtőernyős jelvény, ruhafoszlányok, gombok, egyéb leletanyagok egyértelművé tették, hogy itt a legendás I/1. ejtőernyős zászlóalj katonái nyugszanak. Sajnos egyik katonánál sem volt azonosítási jegytok (dögcédula), így beazonosításuk nem volt lehetséges. Egyedüli jelként egy arany jegygyűrű került elő, belső felén „Esztike 1942” gravírozással. Maruzs Roland ezredes urat kemény fából faragták, nem adta fel, hiszen több jeles könyv szerzője a méltatlanul elfeledett katonahőseink emlékének ápolásában. Egy másik remek emberrel, az akkori HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatójával, dr. Kovács Vilmos ezredessel (2011-2022 között volt a múzeum igazgatója) felhívást tettek közzé. Ahogy Maruzs Roland ezredes írja 2020/08 havi Magyar Nemzet „Lugas” mellékletében erről: A katonának, aki több mint hét évtizedig porladt a csatamezőn, minden volt egykor, a kedves, aki hazavárta, a boldog jövő, az élet. De a katona azon a szántón halt hősi halált egy állás védelmében, a bajtársakért, a kedveséért – Esztikéért –, egyszóval a hazáért. Egy ilyen tárgy megtalálása sokkal személyesebbé teszi ezt a munkát, és arra sarkallt bennünket, hogy megpróbáljuk kideríteni, ki a gyűrű tulajdonosa. Ki vette feleségül Esztert, vagy kérte meg a kezét 1942-ben?A hivatalos veszteségi nyilvántartás szerint abban a jó egy hétben, 1944. november 14–22. között az ejtőernyősök közül 44 fő halt hősi halált a térségben. Negyvenüket az isaszegi temetőben temették el közvetlenül a harcok után. Négy katonánál azonban nincs bejegyzés az eltemetésükre vonatkozóan, a harchelyzet miatt holttestüket nem tudták beszállítani Isaszegre, a haláluk helyéhez pedig az „Isaszeg DK.” (délkelet) szöveget jegyezték be, ami égtáj alapján akár egyezhet is az általunk megtalált katonákkal. Őket vélhetően a harcok elmúltával a helyi lakosság temette el a haláluk helyén, mint ahogy ez gyakorlat volt országszerte, sőt a második világháború folyamán mindenhol. A térségbeli harcok során viszont 12 eltűnt katonát is jelentett a zászlóalj a Honvédelmi Minisztérium 22. veszteségi osztályára, ahol összegezték a veszteségi adatokat. Az eltűntek közül egyikőjük vezetéknevét – Hlavati – megtaláltuk a helyszínen előkerült csajka aljára vésve. De ez önmagában még nem bizonyítja, hogy valamelyik maradvány azonos lenne a csajka tulajdonosáéval.A megtalált három hősi halott tehát a térségben elesett négy, de csak később, a helyszínen eltemetett ejtőernyős közül vagy pedig a harc közben eltűntnek nyilvánított tizenkét katona közül kerülhetett ki. Az alakulatok által leadott veszteségi jelentések alapján a HM 22. veszteségi osztálya elkészítette az adott személy veszteségi kartonját, amelyen általában feltüntették a feleség nevét is. Mindannyiuk esetében megnéztük a veszteségi kartonok bejegyzését, és elvégeztük a kutatást más veszteségi dokumentumokban is, de Eszter nevű feleség nyomára egyetlen esetben sem bukkantunk. Viszont elképzelhető, hogy a karikagyűrű eljegyzési gyűrű volt, és még nem házasodtak össze, így Eszter a dokumentumokban nem is szerepelhetett mint feleség. A felhívást másfél millióan látták, és 15.000 ember osztotta meg. Bő egy héttel a felhívás után jelentkezett az „Esztike gyűrűje” egykori tulajdonosának családja, így a névtelen ejtőernyős katonahősünk azonosítása sikerrel zárult. Kiderült, hogy Nagy Endre István (1919-1944) ejtőernyős tizedesé volt az arany gyűrű, aki 1942-ben házasodott össze Kiss Eszterrel, majd szerelmük gyümölcseként megszületett kislányuk, Jolán. A gyűrűt díszdobozban, ünnepélyes keretek között adta át dr. Kovács Vilmos ezredes, az ejtőernyős katonahősünk lányának, Nagy Jolánnak. A megható eseményen az embernek könny szökött a szemébe, amikor Jolán néni elmesélte, hogy karon ülő gyerekként, sokszor mentek édesanyjával a Keleti pályaudvarra, ahol a Szovjetunióból érkező hadifogoly szerelvényeket várták, s a fogágból hazatérőknek mutatták édesapja fényképét, hátha felismeri valaki, s tud róla mondani valamit. Sajnos mindig sírva tértek haza, hiszen senki nem tudott mondani semmit róla. Isaszegnél vívott védelmi harcok során, a hadisíros szakemberek adatbázisában 135 magyar katonánk halt hősi halált, akik közül 40 ejtőernyős volt, további 4 ismeretlen ejtőernyős kilétéről csak annyit tudni, hogy Isaszegtől Dél-Keletre estek el, ami megegyezik a Sülysáphoz tartozó Tápiósáp település Isaszeg felé eső szántóföld területével. Az Isaszegen hősi halált halt katonáink emlékének ápolásában, egyesületünk honlapján lehet bővebben olvasni:https://kitores45.hu/tevekenysegeink/isaszegen-avattunk-ujabb-ismertetotablat/https://kitores45.hu/esemenyek/beszamolo-a-2025-szeptember-20-an-megtartott-attila-vedvonal-emlek-es-teljesitmenyturarol Nagy Endre István ejtőernyős tizedest családja a szülőfalujába, a Békés vármegyei Füzesgyarmatra temette felesége mellé. A másik két ismeretlen ejtőernyős hősi halottat a HM HIM Hadisír és Hőskultusz Igazgatóság szakemberei Sülysáp temetőjében helyezték végső nyugalomba. Mindkét temetés ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással, a Magyar Honvédség, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége és a helyi önkormányzatok képviseletében történt.Összegzésként elmondható, hogy az elhivatott, lelkiismeretes, remek szakemberekből álló Honvédségünk munkájának köszönhetően, egy sikertörténetként vonul be „Esztike gyűrűje” a magyar történelmünk második világháborús fejezetébe. Források:https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2020/08/esztike-a-csatamezon,https://www.sulysap.hu/?module=news&action=show&nid=270678,https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/felfedezo/esztike-1942-jegygyuruje-alapjan-keresik-a-hosi-halalt-halt-katona-feleseget/,https://24.hu/tudomany/2020/08/21/esztike-gyuruje-magyar-hadisirgondozas-ejtoernyos-katonak-honvedelem-masodik-vilaghaboru/,https://honvedelem.hu/hirek/a-gyuru-hazatert-a-magyar-honved-magazin-legfrissebb-szamabol-01-18.html,https://youtu.be/6Nl32R8h_78?si=aUdXD17qYvI9EOZt,https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2020/10/fuzesgyarmaton-vettek-vegso-bucsut-a-vilaghaborus-hostol
Egy kimondottan ritka, Budapest ostromához – pontosabban már az újjáépítéséhez – köthető történelmi emléktárgyra lettem figyelmes, amely egy aukciós oldalon negyedmillió forintért kelt el.Istennek hála, munkám során megismerkedhettem Majlinger Árpáddal, szeretett hazánk egyik legnagyobb emlékérme szakértőjével. Az ő iránymutatásával, szakmai segítségével jártam utána ennek a kimondottan ritka emlékéremnek.
Illene végre rendbe tenni a dolgokat, többek között azt tisztázni, hogy minket a szovjetek nem felszabadítottak, hanem elfoglaltak, megszálltak. Ennek legbeszédesebb tárgyi emléke, a Budapest Bevételéért emlékérem (oroszul «За взятие Будапешта», ejtsd: Za vzjátyije Budapesta) második világháborús szovjet kitüntetés, melyet 1945. június 9-én alapítottak. Ők maguk is a bevételnek, elfoglalásnak nevezték, akkor több mint harminc évvel a rendszerváltásnak mondott korszak után, már tényleg illene elfelejteni a „felszabadulás” szót.
Pesten, az Erzsébet hídra felvezető út két oldalát fogják közre a Klotild-paloták. Ezek az építészeti remekművek tükörképei egymásnak. 1899-1902 között épültek, építtetőjük a Habsburg család volt. Nevét Klotild Mária főhercegnőről kapta (teljes neve: Szász–Coburg–Koháry Klotild Mária Adél Amália), aki Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg neje volt. További érdekesség, hogy Budapesten itt, a Klotild-palotákban volt az első beépített lift, a korszak számos egyéb luxusát idéző Zsolnay kályhák, porcelán burkolatok (ma a Matild Palace Duna felé néző lépcsőházának az alsó korlátjai), Róth Miksa műhelyében készült üvegablakai (mára csak a Matild Palace Duna felé eső egykori főbejárat feletti részén maradt meg).
Bernwallner Ferenc 14 éves fiúként élte át a háborút szülőfalujában, Mányban. Budapest ostroma során Mány szovjet kézre került, amikor nyugatról kerítették be a szovjetek szeretett fővárosunkat. Majd a Budáról 1945. február 11-én este 8 órakor megindult kitörés során, február 14-én hajnalban érték el Mány határában a saját vonalainkat Kokovay Gyula hadapród és néhány magyar és német bajtársával.
Szeretettel ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe Tóth Ferenc, a Országos Vízügyi Főigazgatóság nyugdíjas főtanácsosának, a Magyar Veterán Repülők Egyesületének egykori kutatás vezetőjének „A Margit híd nyolcvanhat napja” című kisebb tanulmányát. Egyesületünk egyik tagjának gondozásának köszönhetően jelent meg könyv formájában, magánkiadásban szeretett fővárosunk ostromának kereken nyolcvanadik évfordulójának alkalmából. Kiadói előszó.Margit híd.Naponta tízezrek kelnek át rajta a Főváros két partján elterülő Pest és Buda között. Talán megcsodálják gyönyörű oszlopait, míves korlátait és talán elgondolkodnak kik álmodták meg a két part közé ezt a hidat, kik építették fel verejtékes munkával.De kevesen vannak akik tudják, hogy Budapest történetének legtragikusabb időszakának jelképe is lehetne ez a híd, ennek a hídnak 86 napja.A Margit-híd vízből kiszedett roncsainak vizsgálata sosem történt meg. A roncsokból és mederfelmérésekből a híd robbantására vagy leszakadására nem lehetett következtetni. Az eseményekről részletes szakmai tájékoztató sem került elő. Így marad a személyes visszaemlékezések válogatott története.Hogyan történt? Miként zajlottak az események 1944-45 fordulóján Országút és Lipótváros között?Rengeteg fotó, ábra segítségével erre a kérdésre ad választ könyvünk, tisztelegve építők, védők és áldozatok előtt.Kelt Budapesten, 2024. november 4-én a híd robbanásának 80-ik évfordulóján. A könyv beszerezhető az egyesületünk által szervezett emléktúrákon, vagy a Püski Kiadónál: https://puskikiado.hu/a-margit-hid-nyolcvanhat-napja-pest-1944-november-4-buda-1945-januar-29.html
Véletlen leltem rá e visszaemlékezésre a világhálón, s megpróbáltam legjobb tudásom szerint lefordítani a Budapest ostromához köthető részeket. Szeretettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe. Remélem érdekesnek találja a kedves olvasó. Klesitz István 1926-ban született népi németként Bakonysárkányban. 1944-ben, amikor betöltötte 18-ik életévét, az új német-magyar katonai szerződés értelmében, nem a Magyar Királyi Honvédségbe, hanem a német Waffen-SS kötelékébe sorozták.
A legismertebb szovjet propaganda fotós – egy ukrajnai zsidó családból származó – Jevgenyij Haldej (1917-1997) állította be a szovjet bajtársait, V. Kosztyerev törzsőrmestert és A. Petrjakov őrmestert, gondosan megtervezve mozdulataikat, amint kitűzik a New York palota tetejére (ma az ötcsillagos Boscolo luxushotel) a vörös hadsereg lobogóját. Lentebb az Erzsébet körút háború sújtotta, de járható része látszódik.
A riportfilmben megismerhetjük Emil bácsit, aki szinte gyerek katonaként vett részt Budapest védelmében. Érzékletes és hű képet ad a Vérmezőre érkező utánpótlást szállító vitorlázógépekről és ejtőernyőn ledobott utánpótlástartályokról. Megtudhatunk egyéb érdekességeket, harci cselekményeket elmondásából.
Terman Béla egyesületi tagunk cikke az Ilovszkoje és környékén történt 1943-as januári eseményeket idézi fel a Doni katasztrófa és az ott elesett hősök emléknapja alkalmából.
Fővárosunk ostromakor a pesti oldalon, 1944 őszén kiépítettek 3 védelmi védvonalat – amely az Attila nevet kapta – s melynek végei félkörívben a Duna folyóra támaszkodtak. Ennek lett része több Pest előterében található település, így Fót is. Az Attila védvonalban zajlott kemény harcoknak, csupán egy parányi szeletét, mint kis érdekességet szeretném ismertetni, ami a fóti Károlyi templomnál történt.
Nemrég egy újabb érdekes történet szeletét ismerhettük meg szeretett fővárosunk ostroma kapcsán. Ennek rövid előzménye, hogy 2007. május 8-án kelt paranccsal lettek feloldva a titkosítás alól a Podolszkban található, volt szovjet levéltári katonai dokumentumok.
Második világháborús magyar propaganda plakát. Érdekessége, hogy a korszak felkapott színészének, Páger Antalnak (Makó, 1899.I.29.-1986.XII.14.) a kislánya, Páger Judit volt a gyerekmodell. Páger felesége, Komár Júlia (Temesvár, 1912.I.25.- Buenos Aires, Brazília 1976.XI.28.) férje tudta nélkül szervezte le Judit lányuk szerepeltetését a propaganda plakátra. További érdekesség, hogy az 1933.V.16-án kötött házasságuk után, Komár Júlia sokkal aktívabb érdeklődést mutatott a politika iránt, mint a csak színészetnek élő Páger Antal.
Aikelin Sándor (Udvari, 1921.VIII.13. – Tapolca, 2019.XI.4.) – az 51. páncélos-gépágyús zászlóaljnál, egy Nimród páncélvadász parancsnokként szolgálta szeretett hazánkat fővárosunk védelmében. Harcolt a Pest előterében kiépített Attila védvonalban, a városban a házak között, végül részt vett a kitörésben….
Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.
Fővárosunk védelmében, 1945.jan.19-én halt hősi halált Váradi László levente, a Vannay Riadózászlóalj katonájaként a Városmajorban vívott harcokban. A beállított propaganda képen, még az Attila védvonalban, egy magyar fejlesztésű 44 M kézi páncélromboló rakétával látható….
A front már egy hete átvonult, amikor egy részeg szovjet katona az intézet kertjében egy világtalan lányon erőszakot akart elkövetni. Az intézet lakói az éppen gyóntató Kornél atyát hívták segítségül, aki rögtön a kertbe sietett, hogy a védtelen lányt megóvja. Mire odaért, a vak lány már le volt teperve, de szűz tisztaságán nem esett még csorba. A szovjet katonát meglepte Kornél atya hirtelen megjelenése, térdeplő helyzetéből felállt, majd közvetlen közelről kétszer szíven lőtte Kornél atyát, majd elszaladt……
Árvay Zoltán 1913-ban született a délvidéki Zombor városában, édesanyja Bartha Mária. A háborúban a tüzérségnél szolgál, 1942.IX.1-én tartalékos zászlósból, tartalékos hadnaggyá léptették elő…
1930.VIII.18-án avatták hadnaggyá a Ludoivika Akadémián. Nagykanizsán szolgált a kanizsai 6. gyalogezrednél, majd a 3. határőr kerületnél….
Tassonyi Edömér 1910. október 6-án született Nagyláz községben (Ung vármegye), református családban. Nagyapja Tassonyi János kisbirtokos Taktaszadán, édesapja Tassonyi Ernő bányamérnök. 1934. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá a Ludovika Akadémián……
Talán az egyik legismertebb képek sorozata fővárosunk ostromáról. Ungváry Krisztián: Budapest ostroma c. könyvéhez is ezt a borítóképet választotta a több száz archív kép közül……
Biztos sokan ismeritek azt a fekete-fehér fényképet, amelyen egy magyar és német katona cigarettázik egy tigris tank végénél. Engedjétek meg, hogy elmeséljem e kép megszületésének történetét. ….