Nagy Endre István ejtőernyős tizedes és 2 bajtársa sírhelyének megtalálása 2008-ban Korponai József sülysápi lakos kereste fel a helyi önkormányzatot, ahol elmondta, hogy fiatal gyerekként részt vett 3 magyar ejtőernyős katonánk eltemetésében Tápiósáp határában. Horinka László Sülysáp polgármestere néhány képviselő testületi taggal kilátogatott a területre, de Korponai József által megjelölt területen akkor – megfelelő hadszíntérkutató eszközök hiányában – nem találtak semmit. Utólag kiderült, szinte 10 méteres pontossággal jelölte meg a katonáink sírhelyét Korponai József. Legközelebb 2019-ben Maruzs Roland ezredes vezetésével, terepjáróval mentek ki a helyszínre Zemen Pálné Katalin sülysápi lakos, nyugdíjas tanárnő és Katus Norbert sülysápi alpolgármester társaságában. A szántóföldön mára nyoma veszett az egykori harcoknak, lőállásoknak, ezért megbeszélték, hogy a földtulajdonos engedélyével, kereső műszerekkel térnek vissza a honvédségi szakemberekkel. Erre 2020. július 31-én került sor, amikor a HM HIM Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság szakemberei szálltak ki a helyszínre, megerősítve egy múzeumi kutató önkéntessel, Kakuk Balázzsal. A nyári hőségben a kutatóeszköz erős jeleket adott, a derítés során, szépen rajzolódott ki az egykori lőállás, amelyben három katona földi maradványait lelték. Megadatott, hogy a Budai-hegyekben egy kitöréses kisebb tömegsír felkeresésében találkozhattam Kakuk Balázzsal, aki kérdésemre ámulattal mesélte el, hogy ezek a Sülysáp mellett megtalált magyar ejtőernyősök, igazi hősök voltak. A helyszíni leletek alapján, az utolsó töltényig harcolhattak, rengeteg Vécsey kézigránát kioldót találtak, ami arra utalt, hogy iszonyatos közel vívták a végén a harcot, hiszen gránáthajításnyira voltak tőlük a szovjetek. Ejtőernyőseink hősies harcairól Tassonyi Edömér ejtőernyős százados – a „Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem” kitüntetettje – életrajzában nyerhetünk betekintést: https://kitores45.hu/historiak/a-magyar-tiszti-arany-vitezsegi-erem-19-ik-kituntetettje-tassonyi-edomer-szazados-es-ejtoernyoseinek-hosies-helytallasa/ Az előkerült ejtőernyős jelvény, ruhafoszlányok, gombok, egyéb leletanyagok egyértelművé tették, hogy itt a legendás I/1. ejtőernyős zászlóalj katonái nyugszanak. Sajnos egyik katonánál sem volt azonosítási jegytok (dögcédula), így beazonosításuk nem volt lehetséges. Egyedüli jelként egy arany jegygyűrű került elő, belső felén „Esztike 1942” gravírozással. Maruzs Roland ezredes urat kemény fából faragták, nem adta fel, hiszen több jeles könyv szerzője a méltatlanul elfeledett katonahőseink emlékének ápolásában. Egy másik remek emberrel, az akkori HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatójával, dr. Kovács Vilmos ezredessel (2011-2022 között volt a múzeum igazgatója) felhívást tettek közzé. Ahogy Maruzs Roland ezredes írja 2020/08 havi Magyar Nemzet „Lugas” mellékletében erről: A katonának, aki több mint hét évtizedig porladt a csatamezőn, minden volt egykor, a kedves, aki hazavárta, a boldog jövő, az élet. De a katona azon a szántón halt hősi halált egy állás védelmében, a bajtársakért, a kedveséért – Esztikéért –, egyszóval a hazáért. Egy ilyen tárgy megtalálása sokkal személyesebbé teszi ezt a munkát, és arra sarkallt bennünket, hogy megpróbáljuk kideríteni, ki a gyűrű tulajdonosa. Ki vette feleségül Esztert, vagy kérte meg a kezét 1942-ben?A hivatalos veszteségi nyilvántartás szerint abban a jó egy hétben, 1944. november 14–22. között az ejtőernyősök közül 44 fő halt hősi halált a térségben. Negyvenüket az isaszegi temetőben temették el közvetlenül a harcok után. Négy katonánál azonban nincs bejegyzés az eltemetésükre vonatkozóan, a harchelyzet miatt holttestüket nem tudták beszállítani Isaszegre, a haláluk helyéhez pedig az „Isaszeg DK.” (délkelet) szöveget jegyezték be, ami égtáj alapján akár egyezhet is az általunk megtalált katonákkal. Őket vélhetően a harcok elmúltával a helyi lakosság temette el a haláluk helyén, mint ahogy ez gyakorlat volt országszerte, sőt a második világháború folyamán mindenhol. A térségbeli harcok során viszont 12 eltűnt katonát is jelentett a zászlóalj a Honvédelmi Minisztérium 22. veszteségi osztályára, ahol összegezték a veszteségi adatokat. Az eltűntek közül egyikőjük vezetéknevét – Hlavati – megtaláltuk a helyszínen előkerült csajka aljára vésve. De ez önmagában még nem bizonyítja, hogy valamelyik maradvány azonos lenne a csajka tulajdonosáéval.A megtalált három hősi halott tehát a térségben elesett négy, de csak később, a helyszínen eltemetett ejtőernyős közül vagy pedig a harc közben eltűntnek nyilvánított tizenkét katona közül kerülhetett ki. Az alakulatok által leadott veszteségi jelentések alapján a HM 22. veszteségi osztálya elkészítette az adott személy veszteségi kartonját, amelyen általában feltüntették a feleség nevét is. Mindannyiuk esetében megnéztük a veszteségi kartonok bejegyzését, és elvégeztük a kutatást más veszteségi dokumentumokban is, de Eszter nevű feleség nyomára egyetlen esetben sem bukkantunk. Viszont elképzelhető, hogy a karikagyűrű eljegyzési gyűrű volt, és még nem házasodtak össze, így Eszter a dokumentumokban nem is szerepelhetett mint feleség. A felhívást másfél millióan látták, és 15.000 ember osztotta meg. Bő egy héttel a felhívás után jelentkezett az „Esztike gyűrűje” egykori tulajdonosának családja, így a névtelen ejtőernyős katonahősünk azonosítása sikerrel zárult. Kiderült, hogy Nagy Endre István (1919-1944) ejtőernyős tizedesé volt az arany gyűrű, aki 1942-ben házasodott össze Kiss Eszterrel, majd szerelmük gyümölcseként megszületett kislányuk, Jolán. A gyűrűt díszdobozban, ünnepélyes keretek között adta át dr. Kovács Vilmos ezredes, az ejtőernyős katonahősünk lányának, Nagy Jolánnak. A megható eseményen az embernek könny szökött a szemébe, amikor Jolán néni elmesélte, hogy karon ülő gyerekként, sokszor mentek édesanyjával a Keleti pályaudvarra, ahol a Szovjetunióból érkező hadifogoly szerelvényeket várták, s a fogágból hazatérőknek mutatták édesapja fényképét, hátha felismeri valaki, s tud róla mondani valamit. Sajnos mindig sírva tértek haza, hiszen senki nem tudott mondani semmit róla. Isaszegnél vívott védelmi harcok során, a hadisíros szakemberek adatbázisában 135 magyar katonánk halt hősi halált, akik közül 40 ejtőernyős volt, további 4 ismeretlen ejtőernyős kilétéről csak annyit tudni, hogy Isaszegtől Dél-Keletre estek el, ami megegyezik a Sülysáphoz tartozó Tápiósáp település Isaszeg felé eső szántóföld területével. Az Isaszegen hősi halált halt katonáink emlékének ápolásában, egyesületünk honlapján lehet bővebben olvasni:https://kitores45.hu/tevekenysegeink/isaszegen-avattunk-ujabb-ismertetotablat/https://kitores45.hu/esemenyek/beszamolo-a-2025-szeptember-20-an-megtartott-attila-vedvonal-emlek-es-teljesitmenyturarol Nagy Endre István ejtőernyős tizedest családja a szülőfalujába, a Békés vármegyei Füzesgyarmatra temette felesége mellé. A másik két ismeretlen ejtőernyős hősi halottat a HM HIM Hadisír és Hőskultusz Igazgatóság szakemberei Sülysáp temetőjében helyezték végső nyugalomba. Mindkét temetés ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással, a Magyar Honvédség, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége és a helyi önkormányzatok képviseletében történt.Összegzésként elmondható, hogy az elhivatott, lelkiismeretes, remek szakemberekből álló Honvédségünk munkájának köszönhetően, egy sikertörténetként vonul be „Esztike gyűrűje” a magyar történelmünk második világháborús fejezetébe. Források:https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2020/08/esztike-a-csatamezon,https://www.sulysap.hu/?module=news&action=show&nid=270678,https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/felfedezo/esztike-1942-jegygyuruje-alapjan-keresik-a-hosi-halalt-halt-katona-feleseget/,https://24.hu/tudomany/2020/08/21/esztike-gyuruje-magyar-hadisirgondozas-ejtoernyos-katonak-honvedelem-masodik-vilaghaboru/,https://honvedelem.hu/hirek/a-gyuru-hazatert-a-magyar-honved-magazin-legfrissebb-szamabol-01-18.html,https://youtu.be/6Nl32R8h_78?si=aUdXD17qYvI9EOZt,https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2020/10/fuzesgyarmaton-vettek-vegso-bucsut-a-vilaghaborus-hostol
Egy kimondottan ritka, Budapest ostromához – pontosabban már az újjáépítéséhez – köthető történelmi emléktárgyra lettem figyelmes, amely egy aukciós oldalon negyedmillió forintért kelt el.Istennek hála, munkám során megismerkedhettem Majlinger Árpáddal, szeretett hazánk egyik legnagyobb emlékérme szakértőjével. Az ő iránymutatásával, szakmai segítségével jártam utána ennek a kimondottan ritka emlékéremnek.
Illene végre rendbe tenni a dolgokat, többek között azt tisztázni, hogy minket a szovjetek nem felszabadítottak, hanem elfoglaltak, megszálltak. Ennek legbeszédesebb tárgyi emléke, a Budapest Bevételéért emlékérem (oroszul «За взятие Будапешта», ejtsd: Za vzjátyije Budapesta) második világháborús szovjet kitüntetés, melyet 1945. június 9-én alapítottak. Ők maguk is a bevételnek, elfoglalásnak nevezték, akkor több mint harminc évvel a rendszerváltásnak mondott korszak után, már tényleg illene elfelejteni a „felszabadulás” szót.
Pesten, az Erzsébet hídra felvezető út két oldalát fogják közre a Klotild-paloták. Ezek az építészeti remekművek tükörképei egymásnak. 1899-1902 között épültek, építtetőjük a Habsburg család volt. Nevét Klotild Mária főhercegnőről kapta (teljes neve: Szász–Coburg–Koháry Klotild Mária Adél Amália), aki Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg neje volt. További érdekesség, hogy Budapesten itt, a Klotild-palotákban volt az első beépített lift, a korszak számos egyéb luxusát idéző Zsolnay kályhák, porcelán burkolatok (ma a Matild Palace Duna felé néző lépcsőházának az alsó korlátjai), Róth Miksa műhelyében készült üvegablakai (mára csak a Matild Palace Duna felé eső egykori főbejárat feletti részén maradt meg).
Bernwallner Ferenc 14 éves fiúként élte át a háborút szülőfalujában, Mányban. Budapest ostroma során Mány szovjet kézre került, amikor nyugatról kerítették be a szovjetek szeretett fővárosunkat. Majd a Budáról 1945. február 11-én este 8 órakor megindult kitörés során, február 14-én hajnalban érték el Mány határában a saját vonalainkat Kokovay Gyula hadapród és néhány magyar és német bajtársával.
Szeretettel ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe Tóth Ferenc, a Országos Vízügyi Főigazgatóság nyugdíjas főtanácsosának, a Magyar Veterán Repülők Egyesületének egykori kutatás vezetőjének „A Margit híd nyolcvanhat napja” című kisebb tanulmányát. Egyesületünk egyik tagjának gondozásának köszönhetően jelent meg könyv formájában, magánkiadásban szeretett fővárosunk ostromának kereken nyolcvanadik évfordulójának alkalmából. Kiadói előszó.Margit híd.Naponta tízezrek kelnek át rajta a Főváros két partján elterülő Pest és Buda között. Talán megcsodálják gyönyörű oszlopait, míves korlátait és talán elgondolkodnak kik álmodták meg a két part közé ezt a hidat, kik építették fel verejtékes munkával.De kevesen vannak akik tudják, hogy Budapest történetének legtragikusabb időszakának jelképe is lehetne ez a híd, ennek a hídnak 86 napja.A Margit-híd vízből kiszedett roncsainak vizsgálata sosem történt meg. A roncsokból és mederfelmérésekből a híd robbantására vagy leszakadására nem lehetett következtetni. Az eseményekről részletes szakmai tájékoztató sem került elő. Így marad a személyes visszaemlékezések válogatott története.Hogyan történt? Miként zajlottak az események 1944-45 fordulóján Országút és Lipótváros között?Rengeteg fotó, ábra segítségével erre a kérdésre ad választ könyvünk, tisztelegve építők, védők és áldozatok előtt.Kelt Budapesten, 2024. november 4-én a híd robbanásának 80-ik évfordulóján. A könyv beszerezhető az egyesületünk által szervezett emléktúrákon, vagy a Püski Kiadónál: https://puskikiado.hu/a-margit-hid-nyolcvanhat-napja-pest-1944-november-4-buda-1945-januar-29.html
Véletlen leltem rá e visszaemlékezésre a világhálón, s megpróbáltam legjobb tudásom szerint lefordítani a Budapest ostromához köthető részeket. Szeretettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe. Remélem érdekesnek találja a kedves olvasó.
Klesitz István 1926-ban született népi németként Bakonysárkányban.
1944-ben, amikor betöltötte 18-ik életévét, az új német-magyar katonai szerződés értelmében, nem a Magyar Királyi Honvédségbe, hanem a német Waffen-SS kötelékébe sorozták.
A legismertebb szovjet propaganda fotós – egy ukrajnai zsidó családból származó – Jevgenyij Haldej (1917-1997) állította be a szovjet bajtársait, V. Kosztyerev törzsőrmestert és A. Petrjakov őrmestert, gondosan megtervezve mozdulataikat, amint kitűzik a New York palota tetejére (ma az ötcsillagos Boscolo luxushotel) a vörös hadsereg lobogóját. Lentebb az Erzsébet körút háború sújtotta, de járható része látszódik.
A riportfilmben megismerhetjük Emil bácsit, aki szinte gyerek katonaként vett részt Budapest védelmében. Érzékletes és hű képet ad a Vérmezőre érkező utánpótlást szállító vitorlázógépekről és ejtőernyőn ledobott utánpótlástartályokról. Megtudhatunk egyéb érdekességeket, harci cselekményeket elmondásából.
Terman Béla egyesületi tagunk cikke az Ilovszkoje és környékén történt 1943-as januári eseményeket idézi fel a Doni katasztrófa és az ott elesett hősök emléknapja alkalmából.
Fővárosunk ostromakor a pesti oldalon, 1944 őszén kiépítettek 3 védelmi védvonalat – amely az Attila nevet kapta – s melynek végei félkörívben a Duna folyóra támaszkodtak. Ennek lett része több Pest előterében található település, így Fót is. Az Attila védvonalban zajlott kemény harcoknak, csupán egy parányi szeletét, mint kis érdekességet szeretném ismertetni, ami a fóti Károlyi templomnál történt.
Nemrég egy újabb érdekes történet szeletét ismerhettük meg szeretett fővárosunk ostroma kapcsán. Ennek rövid előzménye, hogy 2007. május 8-án kelt paranccsal lettek feloldva a titkosítás alól a Podolszkban található, volt szovjet levéltári katonai dokumentumok.
Második világháborús magyar propaganda plakát.
Érdekessége, hogy a korszak felkapott színészének, Páger Antalnak (Makó, 1899.I.29.-1986.XII.14.) a kislánya, Páger Judit volt a gyerekmodell. Páger felesége, Komár Júlia (Temesvár, 1912.I.25.- Buenos Aires, Brazília 1976.XI.28.) férje tudta nélkül szervezte le Judit lányuk szerepeltetését a propaganda plakátra. További érdekesség, hogy az 1933.V.16-án kötött házasságuk után, Komár Júlia sokkal aktívabb érdeklődést mutatott a politika iránt, mint a csak színészetnek élő Páger Antal.
Aikelin Sándor (Udvari, 1921.VIII.13. – Tapolca, 2019.XI.4.) – az 51. páncélos-gépágyús zászlóaljnál, egy Nimród páncélvadász parancsnokként szolgálta szeretett hazánkat fővárosunk védelmében. Harcolt a Pest előterében kiépített Attila védvonalban, a városban a házak között, végül részt vett a kitörésben….
Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.
Fővárosunk védelmében, 1945.jan.19-én halt hősi halált Váradi László levente, a Vannay Riadózászlóalj katonájaként a Városmajorban vívott harcokban. A beállított propaganda képen, még az Attila védvonalban, egy magyar fejlesztésű 44 M kézi páncélromboló rakétával látható….
A front már egy hete átvonult, amikor egy részeg szovjet katona az intézet kertjében egy világtalan lányon erőszakot akart elkövetni. Az intézet lakói az éppen gyóntató Kornél atyát hívták segítségül, aki rögtön a kertbe sietett, hogy a védtelen lányt megóvja. Mire odaért, a vak lány már le volt teperve, de szűz tisztaságán nem esett még csorba. A szovjet katonát meglepte Kornél atya hirtelen megjelenése, térdeplő helyzetéből felállt, majd közvetlen közelről kétszer szíven lőtte Kornél atyát, majd elszaladt……
Árvay Zoltán 1913-ban született a délvidéki Zombor városában, édesanyja Bartha Mária. A háborúban a tüzérségnél szolgál, 1942.IX.1-én tartalékos zászlósból, tartalékos hadnaggyá léptették elő…
Tassonyi Edömér 1910. október 6-án született Nagyláz községben (Ung vármegye), református családban. Nagyapja Tassonyi János kisbirtokos Taktaszadán, édesapja Tassonyi Ernő bányamérnök.
1934. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá a Ludovika Akadémián……
Talán az egyik legismertebb képek sorozata fővárosunk ostromáról. Ungváry Krisztián: Budapest ostroma c. könyvéhez is ezt a borítóképet választotta a több száz archív kép közül……
Biztos sokan ismeritek azt a fekete-fehér fényképet, amelyen egy magyar és német katona cigarettázik egy tigris tank végénél. Engedjétek meg, hogy elmeséljem e kép megszületésének történetét. ….
Kedves Látogató! Oldalunkon csak a működéshez szükséges cookie-kat használjuk. Látogatóinkról nem gyűjtünk és nem tárolunk semmilyen adatot.
Nagy Endre István ejtőernyős tizedes és 2 bajtársa sírhelyének megtalálása 2008-ban Korponai József sülysápi lakos kereste fel a helyi önkormányzatot, ahol elmondta, hogy fiatal gyerekként részt vett 3 magyar ejtőernyős katonánk eltemetésében Tápiósáp határában. Horinka László Sülysáp polgármestere néhány képviselő testületi taggal kilátogatott a területre, de Korponai József által megjelölt területen akkor – megfelelő hadszíntérkutató eszközök hiányában – nem találtak semmit. Utólag kiderült, szinte 10 méteres pontossággal jelölte meg a katonáink sírhelyét Korponai József. Legközelebb 2019-ben Maruzs Roland ezredes vezetésével, terepjáróval mentek ki a helyszínre Zemen Pálné Katalin sülysápi lakos, nyugdíjas tanárnő és Katus Norbert sülysápi alpolgármester társaságában. A szántóföldön mára nyoma veszett az egykori harcoknak, lőállásoknak, ezért megbeszélték, hogy a földtulajdonos engedélyével, kereső műszerekkel térnek vissza a honvédségi szakemberekkel. Erre 2020. július 31-én került sor, amikor a HM HIM Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság szakemberei szálltak ki a helyszínre, megerősítve egy múzeumi kutató önkéntessel, Kakuk Balázzsal. A nyári hőségben a kutatóeszköz erős jeleket adott, a derítés során, szépen rajzolódott ki az egykori lőállás, amelyben három katona földi maradványait lelték. Megadatott, hogy a Budai-hegyekben egy kitöréses kisebb tömegsír felkeresésében találkozhattam Kakuk Balázzsal, aki kérdésemre ámulattal mesélte el, hogy ezek a Sülysáp mellett megtalált magyar ejtőernyősök, igazi hősök voltak. A helyszíni leletek alapján, az utolsó töltényig harcolhattak, rengeteg Vécsey kézigránát kioldót találtak, ami arra utalt, hogy iszonyatos közel vívták a végén a harcot, hiszen gránáthajításnyira voltak tőlük a szovjetek. Ejtőernyőseink hősies harcairól Tassonyi Edömér ejtőernyős százados – a „Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem” kitüntetettje – életrajzában nyerhetünk betekintést: https://kitores45.hu/historiak/a-magyar-tiszti-arany-vitezsegi-erem-19-ik-kituntetettje-tassonyi-edomer-szazados-es-ejtoernyoseinek-hosies-helytallasa/ Az előkerült ejtőernyős jelvény, ruhafoszlányok, gombok, egyéb leletanyagok egyértelművé tették, hogy itt a legendás I/1. ejtőernyős zászlóalj katonái nyugszanak. Sajnos egyik katonánál sem volt azonosítási jegytok (dögcédula), így beazonosításuk nem volt lehetséges. Egyedüli jelként egy arany jegygyűrű került elő, belső felén „Esztike 1942” gravírozással. Maruzs Roland ezredes urat kemény fából faragták, nem adta fel, hiszen több jeles könyv szerzője a méltatlanul elfeledett katonahőseink emlékének ápolásában. Egy másik remek emberrel, az akkori HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatójával, dr. Kovács Vilmos ezredessel (2011-2022 között volt a múzeum igazgatója) felhívást tettek közzé. Ahogy Maruzs Roland ezredes írja 2020/08 havi Magyar Nemzet „Lugas” mellékletében erről: A katonának, aki több mint hét évtizedig porladt a csatamezőn, minden volt egykor, a kedves, aki hazavárta, a boldog jövő, az élet. De a katona azon a szántón halt hősi halált egy állás védelmében, a bajtársakért, a kedveséért – Esztikéért –, egyszóval a hazáért. Egy ilyen tárgy megtalálása sokkal személyesebbé teszi ezt a munkát, és arra sarkallt bennünket, hogy megpróbáljuk kideríteni, ki a gyűrű tulajdonosa. Ki vette feleségül Esztert, vagy kérte meg a kezét 1942-ben?A hivatalos veszteségi nyilvántartás szerint abban a jó egy hétben, 1944. november 14–22. között az ejtőernyősök közül 44 fő halt hősi halált a térségben. Negyvenüket az isaszegi temetőben temették el közvetlenül a harcok után. Négy katonánál azonban nincs bejegyzés az eltemetésükre vonatkozóan, a harchelyzet miatt holttestüket nem tudták beszállítani Isaszegre, a haláluk helyéhez pedig az „Isaszeg DK.” (délkelet) szöveget jegyezték be, ami égtáj alapján akár egyezhet is az általunk megtalált katonákkal. Őket vélhetően a harcok elmúltával a helyi lakosság temette el a haláluk helyén, mint ahogy ez gyakorlat volt országszerte, sőt a második világháború folyamán mindenhol. A térségbeli harcok során viszont 12 eltűnt katonát is jelentett a zászlóalj a Honvédelmi Minisztérium 22. veszteségi osztályára, ahol összegezték a veszteségi adatokat. Az eltűntek közül egyikőjük vezetéknevét – Hlavati – megtaláltuk a helyszínen előkerült csajka aljára vésve. De ez önmagában még nem bizonyítja, hogy valamelyik maradvány azonos lenne a csajka tulajdonosáéval.A megtalált három hősi halott tehát a térségben elesett négy, de csak később, a helyszínen eltemetett ejtőernyős közül vagy pedig a harc közben eltűntnek nyilvánított tizenkét katona közül kerülhetett ki. Az alakulatok által leadott veszteségi jelentések alapján a HM 22. veszteségi osztálya elkészítette az adott személy veszteségi kartonját, amelyen általában feltüntették a feleség nevét is. Mindannyiuk esetében megnéztük a veszteségi kartonok bejegyzését, és elvégeztük a kutatást más veszteségi dokumentumokban is, de Eszter nevű feleség nyomára egyetlen esetben sem bukkantunk. Viszont elképzelhető, hogy a karikagyűrű eljegyzési gyűrű volt, és még nem házasodtak össze, így Eszter a dokumentumokban nem is szerepelhetett mint feleség. A felhívást másfél millióan látták, és 15.000 ember osztotta meg. Bő egy héttel a felhívás után jelentkezett az „Esztike gyűrűje” egykori tulajdonosának családja, így a névtelen ejtőernyős katonahősünk azonosítása sikerrel zárult. Kiderült, hogy Nagy Endre István (1919-1944) ejtőernyős tizedesé volt az arany gyűrű, aki 1942-ben házasodott össze Kiss Eszterrel, majd szerelmük gyümölcseként megszületett kislányuk, Jolán. A gyűrűt díszdobozban, ünnepélyes keretek között adta át dr. Kovács Vilmos ezredes, az ejtőernyős katonahősünk lányának, Nagy Jolánnak. A megható eseményen az embernek könny szökött a szemébe, amikor Jolán néni elmesélte, hogy karon ülő gyerekként, sokszor mentek édesanyjával a Keleti pályaudvarra, ahol a Szovjetunióból érkező hadifogoly szerelvényeket várták, s a fogágból hazatérőknek mutatták édesapja fényképét, hátha felismeri valaki, s tud róla mondani valamit. Sajnos mindig sírva tértek haza, hiszen senki nem tudott mondani semmit róla. Isaszegnél vívott védelmi harcok során, a hadisíros szakemberek adatbázisában 135 magyar katonánk halt hősi halált, akik közül 40 ejtőernyős volt, további 4 ismeretlen ejtőernyős kilétéről csak annyit tudni, hogy Isaszegtől Dél-Keletre estek el, ami megegyezik a Sülysáphoz tartozó Tápiósáp település Isaszeg felé eső szántóföld területével. Az Isaszegen hősi halált halt katonáink emlékének ápolásában, egyesületünk honlapján lehet bővebben olvasni:https://kitores45.hu/tevekenysegeink/isaszegen-avattunk-ujabb-ismertetotablat/https://kitores45.hu/esemenyek/beszamolo-a-2025-szeptember-20-an-megtartott-attila-vedvonal-emlek-es-teljesitmenyturarol Nagy Endre István ejtőernyős tizedest családja a szülőfalujába, a Békés vármegyei Füzesgyarmatra temette felesége mellé. A másik két ismeretlen ejtőernyős hősi halottat a HM HIM Hadisír és Hőskultusz Igazgatóság szakemberei Sülysáp temetőjében helyezték végső nyugalomba. Mindkét temetés ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással, a Magyar Honvédség, a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége és a helyi önkormányzatok képviseletében történt.Összegzésként elmondható, hogy az elhivatott, lelkiismeretes, remek szakemberekből álló Honvédségünk munkájának köszönhetően, egy sikertörténetként vonul be „Esztike gyűrűje” a magyar történelmünk második világháborús fejezetébe. Források:https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/2020/08/esztike-a-csatamezon,https://www.sulysap.hu/?module=news&action=show&nid=270678,https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/felfedezo/esztike-1942-jegygyuruje-alapjan-keresik-a-hosi-halalt-halt-katona-feleseget/,https://24.hu/tudomany/2020/08/21/esztike-gyuruje-magyar-hadisirgondozas-ejtoernyos-katonak-honvedelem-masodik-vilaghaboru/,https://honvedelem.hu/hirek/a-gyuru-hazatert-a-magyar-honved-magazin-legfrissebb-szamabol-01-18.html,https://youtu.be/6Nl32R8h_78?si=aUdXD17qYvI9EOZt,https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2020/10/fuzesgyarmaton-vettek-vegso-bucsut-a-vilaghaborus-hostol
Egy kimondottan ritka, Budapest ostromához – pontosabban már az újjáépítéséhez – köthető történelmi emléktárgyra lettem figyelmes, amely egy aukciós oldalon negyedmillió forintért kelt el.Istennek hála, munkám során megismerkedhettem Majlinger Árpáddal, szeretett hazánk egyik legnagyobb emlékérme szakértőjével. Az ő iránymutatásával, szakmai segítségével jártam utána ennek a kimondottan ritka emlékéremnek.
Illene végre rendbe tenni a dolgokat, többek között azt tisztázni, hogy minket a szovjetek nem felszabadítottak, hanem elfoglaltak, megszálltak. Ennek legbeszédesebb tárgyi emléke, a Budapest Bevételéért emlékérem (oroszul «За взятие Будапешта», ejtsd: Za vzjátyije Budapesta) második világháborús szovjet kitüntetés, melyet 1945. június 9-én alapítottak. Ők maguk is a bevételnek, elfoglalásnak nevezték, akkor több mint harminc évvel a rendszerváltásnak mondott korszak után, már tényleg illene elfelejteni a „felszabadulás” szót.
Pesten, az Erzsébet hídra felvezető út két oldalát fogják közre a Klotild-paloták. Ezek az építészeti remekművek tükörképei egymásnak. 1899-1902 között épültek, építtetőjük a Habsburg család volt. Nevét Klotild Mária főhercegnőről kapta (teljes neve: Szász–Coburg–Koháry Klotild Mária Adél Amália), aki Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceg neje volt. További érdekesség, hogy Budapesten itt, a Klotild-palotákban volt az első beépített lift, a korszak számos egyéb luxusát idéző Zsolnay kályhák, porcelán burkolatok (ma a Matild Palace Duna felé néző lépcsőházának az alsó korlátjai), Róth Miksa műhelyében készült üvegablakai (mára csak a Matild Palace Duna felé eső egykori főbejárat feletti részén maradt meg).
Bernwallner Ferenc 14 éves fiúként élte át a háborút szülőfalujában, Mányban. Budapest ostroma során Mány szovjet kézre került, amikor nyugatról kerítették be a szovjetek szeretett fővárosunkat. Majd a Budáról 1945. február 11-én este 8 órakor megindult kitörés során, február 14-én hajnalban érték el Mány határában a saját vonalainkat Kokovay Gyula hadapród és néhány magyar és német bajtársával.
Szeretettel ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe Tóth Ferenc, a Országos Vízügyi Főigazgatóság nyugdíjas főtanácsosának, a Magyar Veterán Repülők Egyesületének egykori kutatás vezetőjének „A Margit híd nyolcvanhat napja” című kisebb tanulmányát. Egyesületünk egyik tagjának gondozásának köszönhetően jelent meg könyv formájában, magánkiadásban szeretett fővárosunk ostromának kereken nyolcvanadik évfordulójának alkalmából. Kiadói előszó.Margit híd.Naponta tízezrek kelnek át rajta a Főváros két partján elterülő Pest és Buda között. Talán megcsodálják gyönyörű oszlopait, míves korlátait és talán elgondolkodnak kik álmodták meg a két part közé ezt a hidat, kik építették fel verejtékes munkával.De kevesen vannak akik tudják, hogy Budapest történetének legtragikusabb időszakának jelképe is lehetne ez a híd, ennek a hídnak 86 napja.A Margit-híd vízből kiszedett roncsainak vizsgálata sosem történt meg. A roncsokból és mederfelmérésekből a híd robbantására vagy leszakadására nem lehetett következtetni. Az eseményekről részletes szakmai tájékoztató sem került elő. Így marad a személyes visszaemlékezések válogatott története.Hogyan történt? Miként zajlottak az események 1944-45 fordulóján Országút és Lipótváros között?Rengeteg fotó, ábra segítségével erre a kérdésre ad választ könyvünk, tisztelegve építők, védők és áldozatok előtt.Kelt Budapesten, 2024. november 4-én a híd robbanásának 80-ik évfordulóján. A könyv beszerezhető az egyesületünk által szervezett emléktúrákon, vagy a Püski Kiadónál: https://puskikiado.hu/a-margit-hid-nyolcvanhat-napja-pest-1944-november-4-buda-1945-januar-29.html
Véletlen leltem rá e visszaemlékezésre a világhálón, s megpróbáltam legjobb tudásom szerint lefordítani a Budapest ostromához köthető részeket. Szeretettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe. Remélem érdekesnek találja a kedves olvasó. Klesitz István 1926-ban született népi németként Bakonysárkányban. 1944-ben, amikor betöltötte 18-ik életévét, az új német-magyar katonai szerződés értelmében, nem a Magyar Királyi Honvédségbe, hanem a német Waffen-SS kötelékébe sorozták.
A legismertebb szovjet propaganda fotós – egy ukrajnai zsidó családból származó – Jevgenyij Haldej (1917-1997) állította be a szovjet bajtársait, V. Kosztyerev törzsőrmestert és A. Petrjakov őrmestert, gondosan megtervezve mozdulataikat, amint kitűzik a New York palota tetejére (ma az ötcsillagos Boscolo luxushotel) a vörös hadsereg lobogóját. Lentebb az Erzsébet körút háború sújtotta, de járható része látszódik.
A riportfilmben megismerhetjük Emil bácsit, aki szinte gyerek katonaként vett részt Budapest védelmében. Érzékletes és hű képet ad a Vérmezőre érkező utánpótlást szállító vitorlázógépekről és ejtőernyőn ledobott utánpótlástartályokról. Megtudhatunk egyéb érdekességeket, harci cselekményeket elmondásából.
Terman Béla egyesületi tagunk cikke az Ilovszkoje és környékén történt 1943-as januári eseményeket idézi fel a Doni katasztrófa és az ott elesett hősök emléknapja alkalmából.
Fővárosunk ostromakor a pesti oldalon, 1944 őszén kiépítettek 3 védelmi védvonalat – amely az Attila nevet kapta – s melynek végei félkörívben a Duna folyóra támaszkodtak. Ennek lett része több Pest előterében található település, így Fót is. Az Attila védvonalban zajlott kemény harcoknak, csupán egy parányi szeletét, mint kis érdekességet szeretném ismertetni, ami a fóti Károlyi templomnál történt.
Nemrég egy újabb érdekes történet szeletét ismerhettük meg szeretett fővárosunk ostroma kapcsán. Ennek rövid előzménye, hogy 2007. május 8-án kelt paranccsal lettek feloldva a titkosítás alól a Podolszkban található, volt szovjet levéltári katonai dokumentumok.
Második világháborús magyar propaganda plakát. Érdekessége, hogy a korszak felkapott színészének, Páger Antalnak (Makó, 1899.I.29.-1986.XII.14.) a kislánya, Páger Judit volt a gyerekmodell. Páger felesége, Komár Júlia (Temesvár, 1912.I.25.- Buenos Aires, Brazília 1976.XI.28.) férje tudta nélkül szervezte le Judit lányuk szerepeltetését a propaganda plakátra. További érdekesség, hogy az 1933.V.16-án kötött házasságuk után, Komár Júlia sokkal aktívabb érdeklődést mutatott a politika iránt, mint a csak színészetnek élő Páger Antal.
Aikelin Sándor (Udvari, 1921.VIII.13. – Tapolca, 2019.XI.4.) – az 51. páncélos-gépágyús zászlóaljnál, egy Nimród páncélvadász parancsnokként szolgálta szeretett hazánkat fővárosunk védelmében. Harcolt a Pest előterében kiépített Attila védvonalban, a városban a házak között, végül részt vett a kitörésben….
Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.
Fővárosunk védelmében, 1945.jan.19-én halt hősi halált Váradi László levente, a Vannay Riadózászlóalj katonájaként a Városmajorban vívott harcokban. A beállított propaganda képen, még az Attila védvonalban, egy magyar fejlesztésű 44 M kézi páncélromboló rakétával látható….
A front már egy hete átvonult, amikor egy részeg szovjet katona az intézet kertjében egy világtalan lányon erőszakot akart elkövetni. Az intézet lakói az éppen gyóntató Kornél atyát hívták segítségül, aki rögtön a kertbe sietett, hogy a védtelen lányt megóvja. Mire odaért, a vak lány már le volt teperve, de szűz tisztaságán nem esett még csorba. A szovjet katonát meglepte Kornél atya hirtelen megjelenése, térdeplő helyzetéből felállt, majd közvetlen közelről kétszer szíven lőtte Kornél atyát, majd elszaladt……
Árvay Zoltán 1913-ban született a délvidéki Zombor városában, édesanyja Bartha Mária. A háborúban a tüzérségnél szolgál, 1942.IX.1-én tartalékos zászlósból, tartalékos hadnaggyá léptették elő…
1930.VIII.18-án avatták hadnaggyá a Ludoivika Akadémián. Nagykanizsán szolgált a kanizsai 6. gyalogezrednél, majd a 3. határőr kerületnél….
Tassonyi Edömér 1910. október 6-án született Nagyláz községben (Ung vármegye), református családban. Nagyapja Tassonyi János kisbirtokos Taktaszadán, édesapja Tassonyi Ernő bányamérnök. 1934. augusztus 20-án avatták gyalogos hadnaggyá a Ludovika Akadémián……
Talán az egyik legismertebb képek sorozata fővárosunk ostromáról. Ungváry Krisztián: Budapest ostroma c. könyvéhez is ezt a borítóképet választotta a több száz archív kép közül……
Biztos sokan ismeritek azt a fekete-fehér fényképet, amelyen egy magyar és német katona cigarettázik egy tigris tank végénél. Engedjétek meg, hogy elmeséljem e kép megszületésének történetét. ….