Mányi hadisír feltárás

Előszó

Az alábbi beszámoló során több olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy mi okból történt egy meglévő sír exhumálása. Ennek magyarázata Bernwallner Ferenc úrral történt riportunkkal kezdődik, melyben Feri bácsi meséli el Schäffer Ferenc Franci történetét. Lényeges , hogy Franci sírja nem regisztrált hadisír, ezért nem áll védelem alatt, és a sír felszámolás alatt volt. Fenntartása a részben idős leszármazottaknak anyagi terhet jelent, ugyanakkor a Honvédelmi Minisztérium a Fiumei úti Sírkert 52-es parcellájában minden elesett katonának biztosítja a végső nyughelyet. A sír feltárása a leszármazottak engedélyével történt meg, hivatásos hadisíros szakemberek által.
Polgár Zsolt

Beszámoló

2025. február 19-én egyesületünk (Katonasír Kutató és Ápoló Egyesület) két tagja, Polgár Zsolt és Szőnyi Gábor, kiegészülve a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) hadisíros munkatársaival, feltárási munkát végzett a mányi római katolikus temetőben. Régóta fennálló és jól működő kapcsolatot tartunk fent magyar és német katonasíros szakemberekkel, akiknek a felügyelete alatt zajlott a mai feltárás is.

A reggeli időjárás előrejelzés -11 fokot jósolt, így egy kicsit aggódva indultunk útnak. Megérkezésünkkor -6 fok fogadott bennünket, de a felkelő nap sugarai jó időt ígértek. 8.30-kor, a megbeszélt időben kezdtük meg a munkát. Két csapatot alakítottunk ki és két helyen kezdtünk dolgozni. A hősi halált halt katonák nyughelyét Bernwallner Ferenc mutatta meg nekünk, aki a második világháború idején 14 éves volt.
Az egyik katona nyughelye egyértelmű volt, mivel a katona haláláról értesülő szülők tisztességesen el tudták temetni szeretett fiukat. Az ő sírja kőből készült és a neve is rákerült, Schäffer Ferencnek hívták. A másik két katona nyughelye viszont csak emlékeken alapult, sírjaikat fakeresztek jelölték.
Schäffer Ferenc sírjáról eltávolítottuk a súlyos kőlapot, amit csak több ember tudott elmozdítani. A szabaddá tett sírhelyen már könnyen ment a munka. Egymást váltva dolgoztunk, és nemsokára koporsódeszkák tűntek fel. Az első maradványok felszínre kerülése után átadtuk a terepet a hivatalos szakembereknek, hogy elvégezhessék az exhumálást. Alig végeztek a munkával, megjelentek az elhunyt katona rokonai, hogy búcsút vegyenek tőle. A hozzátartozók hálásak voltak az elvégzett munkánkért és szóban jelezték, hogy támogatják egyesületünket.

A másik helyszínen is jól ment a munka. A talaj kb. 10-15 cm mélyen volt csak átfagyva, melyet csákánnyal törtünk fel. Alatta, a puha földben már jól lehetett haladni. Földszonda segítségével két lehetséges sírhelyet találtunk. Sajnos, ezekről kiderült, hogy egészen fiatal testeket rejtenek. A sírgödröket visszatemettük és egy másik helyen kerestük a hiányzó katonákat. Itt is csákányozással kezdtünk. Folyamatosan haladtunk lefelé, amikor újabb maradványok kerültek elő. Ezekről kiderült, hogy felnőtt férfihez tartoznak, így kezdtünk reménykedni, hogy sikerrel járunk. Azonban itt is csalódnunk kellett. Ez az elhunyt túl idős volt, kb. 50 év körüli. A visszaemlékezések viszont egyértelműen fiatal felnőtteket említenek, akik nagyjából egyidősek lehettek. A sírból ezenkívül semmi, a katonákra utaló tárgy sem került elő, ezért ezeket a sírhelyeket is visszatemettük. Mivel a fakeresztek hamar elkorhadtak, temetésük után már nem sokkal eltűnhettek a sírok is. Igen valószínű, hogy rátemettek a két katona nyughelyére, ezért sem találtuk őket. Így csak Schäffer Ferenc földi maradványait szállították el a HM HIM szakemberei és helyezik majd örök nyugalomra a Fiumei úti temető 52-es hősi parcellájában.