Egy magyar tiszt sírjának megmentése

Egyik Budai kitörés emléktúránk során hívta fel a figyelmünket, mint szervezőknek a figyelmét az egyik emléktúrázó, hogy Pesthidegkúton van egy elhagyatott temető, ahol a helyiek elmondása szerint, kitörésben hősi halált halt katonasírok is vannak. Pesthidegkút önálló nagyközség volt még a második világháborúban, főleg németek lakták. A háború után, 1950-től Budapesthez csatolták, így temetőjét megszüntették, már nem temetkezhettek ide a helyiek, hanem csak Budapest nagy, kijelölt temetőibe. A ’80-as években a helyi tanács, majd a rendszerváltásnak mondott korszak után, a helyi önkormányzat több alkalommal is felhívta a lakosság figyelmét, hogy rokonaikat exhumáltassák a pesthidegkúti temetőből, mert fel fogják számolni a Véka utcai temetőt. Sokan áttemettették ennek folytán szeretteiket, de még több sírhely érintetlen maradt, elhagyatottá vált.2021 tavaszán – az idén bejegyzett – „Katonasír Kutató és Ápoló Egyesület” lelkes amatőrökből álló csapatunk ellátogatott a pesthidegkúti temetőbe. Döbbenetes látvány fogadott minket. Az elit budai kerületről elképzelt idealista képünk romba dőlt, amikor a sírokra kihordott töméntelen mennyiségű szemétkupachegyekkel szembesültünk. Azt még valahogy elnézi az ember, ha pár kert tulajdonos a kertjéből a zöld hulladékot áthordja a temető szélére, amely egy idő után annyira felhalmozódik, hogy már a sírokra borul. De a lomtalanításból és háztartási hulladékból a temető közepére és szinte az egész területére ki, vagy kik voltak képesek ilyen mennyiséget behordani, az felfoghatatlan. Ha az út szélére, erdő szélére kidobja valaki a szemetét, az is felháborító, de a temetőbe, a sírokra borítani, az már a legalja lelkületű emberek lenyomata, akiknek nemhogy a környezet, de a kegyelet, az elhunytak tisztelete, emléke sem számít. Barátainkkal sokat túrázunk szeretett hazánk területén, páran az Országos Kéktúrát is járjuk. De ilyen mérhetetlen igénytelenséget a mélyszegénységben élő, lepukkant borsodi településeken sem láttunk.A temetőben a katonasírokat próbáltuk megkeresni, voltak olyan sírok, amelyeket annyira benőtt az elburjánzott növényzet, hogy bozótvágóval kellett oda utat vágnunk. Végül a temető egyik szélén  akadtunk Mélion József tartalékos százados sírhelyére, amely viszonylag épen állt. Dokumentáltunk, majd elkezdtük a kutatást, hogy ki lehetett Mélion százados? Kiderült, hogy az első világháborúban zászlósként szolgált, s az olasz fronton bátorságával kiérdemelte az Arany Vitézségi Érmet. Felvettük a kapcsolatot a hadisírosokkal, hogy jelezzük e katonahős sírhelyét, nehogy a feledés és enyészet részévé váljon. Megtudtuk továbbá, hogy 4 német katonát, akiket a kitörés után temettek el ide a Véka utcai temetőbe, már exhumálták a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség (Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge, VDK)  szakemberei. Mélion századosnál a legtöbbet azon törtük a fejünket, hogy miként kerülhetett ide, ha 1945.III.5-én hunyt el, hiszen ekkor már innen messze folytak a harcok a Vörös Hadsereggel szemben, fővárosunk ostroma már több hete véget ért. Erre a választ, már a magyar hadisíros szakemberektől kaptunk, akik dr. Czaga Viktória (2022 +) pesthidegkúti helytörténésztől megtudták, hogy Mélion József százados ekkor Pesthidegkúton, a gróf Klebelsberg Kúnó út 19-21 szám alatti (ma Hidegkúti út), az Országos Társadalombiztosítási Intézet hadikórházában tartózkodott. 1945.III.5-én 23:15-kor a kórházban fekvő beteg civileket és honvédeket a községet megszállva tartó Vörös Hadsereg katonái végezték ki, amelynek következtében hősi halált halt. A kivégzés esetkörülményei jelenleg ismeretlenek. A második világháború utolsó nagy német offenzívája, a „Tavaszi Ébredés” – (Frühlingserwachen hadművelet) megindítása sem lehetett indok, mivel az a legnagyobb titokban indult március 6-án, tehát Melion és társai lemészárlása előtt egy nappal. Szintén a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság szakembereitől tudtuk meg Melion József századosról a következőket:

Teljes neve: Melion József Gyula
született: Budapest, 1899.XI.23.
édesanyja neve: Dvorzsák Mária
halálozási hely, időpont: 1945.III.5., temetési ideje: 1945.III.7., a Halotti anyakönyvi kivonatában lövés okozta szívbénulás szerepel
rendfokozata: zászlós
beosztása: tüzérségi felderítő
alakulata: Császári és királyi hegyi tüzérosztály (hadrendi száma nem ismert)
kitüntetésének fegyverténye: 1918.IX.24-27, Monte del Tasso (olasz hadműveleti terület)
Arany Vitézségi Érem adományozásáról levéltári forrás nem támasztja alá, csak újságban maradt fellelhető említése
polgári foglalkozása: újságíró, hírlap tudósító
házastársa: Dubasevicz Magdolna, akivel 1923.VI.28-án kötött házasságot (Melion Józsefné 1958.III.31-én hunyt el)
1919-1921 között az Eötvös Lóránd tudományegyetemi csendőrtiszti zászlóaljában szolgál
1939-1940 az Információ, valamint a Nemzetközi Sajtó Tudósító lapok felelős- és főszerkesztője
1941-ben tartalékos tüzértisztként részt vesz a gyorshadtest egy gépesített tüzérosztagának állományában a keleti hadszíntér hadműveleteiben
1941.X.21-én kormányzói engedéllyel kitüntetik a II. osztályú Német Vaskereszttel
1943.IV.24-én vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó személyesen tünteti ki a Magyar Koronás Ezüst Éremmel, újólagos kormányzói dicsérő elismeréssel, hadiszalag és kardok egyidejű adományozásával

1944-ben hadosztályparancsnoki dicséretben részesül. Végül több egyeztetést követően, 2022.XI.22-én délelőtt került sor Mélion József százados sírhelyének exhumálására a felszámolt pesthidegkúti Véka utcai temetőben, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság szakembereinek vezetésével, amelynek a Katonasír Kutató és Ápoló Egyesületünk is részese lehetett.Lelkes, amatőr egyesületi csapatunkat lenyűgözte az a profizmus, amelyet a magyar hadisíros szakemberek munkája során láthattunk, tapasztalhattunk, s melyből sokat tanulhattunk. Mindent lemértek, rögzítettek adatbázisukban. A sírhely ásásában segédkezhettünk, egymást váltva folyt a munka, egyre mélyebbre hatoltunk, szépen, jól haladva. Végül 170 cm mélyről kerültek elő az első emberi maradványok. Kisvártatva előkerültek Mélion József százados kitüntetései is, tehát egyenruhában temették el – állapította meg az egyik hadisíros szakember. Innentől körültekintőbben, lassabban haladtunk az ásással, a vödörben feladott föld át lett rostálva, hogy minden apró emléktárgy, csont meg legyen mentve. Folyamatos dokumentálás, az előkerült tárgyak megtisztítása során, egyszer csak hangosan jelzi az egyik hadisíros, hogy a medencecsontjában ott van a megrozsdásodott lövedék befúródva. Ennek megvizsgálása után, annak méretéből megállapították, hogy egy szovjet mosin-nagant puska lövedéke az. Elkezdődtek a találgatások, többünknek a lelki szemei előtt játszódott le a jelenet, ahogy Melion századost a kórházi ágyában agyonlövi az egyik szovjet katona. Hamarosan előkerült a teljes lábfeje, amelynél újabb érdekes megállapítást láthattunk, hallhattunk. A bokacsontja el volt törve, s rosszul forrt össze. Emiatt biceghetett, a képzelőerőnk ismét szárnyalt, és amit eddig furcsálltunk, hogy miért a deréktájon érte a lövés, holott a kórházi ágyban fekvőket inkább szíven, mellkason, fejbe lőtték a szovjetek, most arra gondoltunk, hogy Melion százados – látva a szovjetek barbarizmusát, háborús bűntettét – megpróbált menekülni, de a törött, rosszul összeforrt bokája miatt csak bicegve, lassan haladva tudott menni. Ekkor érhette deréktájon a lövés.

A törött bokacsont összeforradásáról azonnal továbbították a képet egy igazságügyi orvosszakértőnek, aki gratulált e ritka leletanyagért, s megerősítette azt a tényt, hogy a törött boka rosszul forrt össze. Feltételezhetően a kitörés során szenvedhetett bokatörést Melion József százados, aki emiatt nem tudta folytatni a kitörést, s ide Pesthidegkútra hozták be sebesülten. A mostoha körülmények miatt nem nyílhatott lehetősége arra, hogy szakszerűen megoperálhassák törött bokáját, ezért az rosszul forrt össze.A gondosan és szakszerűen exhumált sírhelyet végül visszatemettük, s egy szál nemzeti színű gyertyát gyújtott meg, s helyezett el rajta az egyik hadisíros hadnagy. Halkan, közösen imádkoztunk az itt eltemetett hősi halott magyar katonánk lelki üdvéért, s hálát adtunk munkánk gyümölcséért, hogy sikerült megmentenünk e magyar katonahőst az enyészettől. Hiszen csak az hal meg, akit elfelejtenek, de mi a katonahőseinket soha nem felejtjük!
Melion József maradványait még orvosszakértők is átvizsgálják, majd ezt követően fog a Kerepesi úti temető hősi parcellájába kerülni, egy újratemetés alkalmával, katonai tiszteletadás mellett.

forrás: kiemelt köszönet a 2022 nyarán elhunyt dr. Czaga Viktóriának, aki a Pesthidegkúti Helytörténeti Kör vezetőjeként kutatásaival és helyismeretével segített, kiemelt köszönet a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársainak és szakembereinek,
https://masodikkerulet.hu/cimlap/elhunyt-dr-czaga-viktoria-klebelsberg-kuno-dijas-helytortenesz, 
http://www.hidegkutihistoria.hu/content/v%C3%A9ka-utcai-bez%C3%A1rt-temet%C5%91-s%C3%ADrjai ,
 https://hu.wikipedia.org/wiki/Pesthidegk%C3%BAt , https://hu.wikipedia.org/wiki/Fr%C3%BChlingserwachen_hadm%C5%B1velet, http://www.hungarianarmedforces.com/album/OA/918.htm,
www.familysearch.org,
Maruzs Roland: Virtus dolgában töretlen – Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett katonáink az első világháborúban (2018), 345.o.,
A magyar nemzet aranykönyve 1914-1918 (1923) 237.o.,
Kamarai Híradó (Magyar Sajtó) Az Országos Magyar Sajtókamara Hivatalos Közlönye 1944. 6.évf. 2. szám, 7.o.,
Honvédségi Közlöny 1942. 54.évf.44.szám, 974.o.,
Honvédségi Közlöny 1943. 55 évf. 10. szám, 210.o.,
Honvédségi Közlöny 1943. 55.évf. 19.szám 451-452.o.,
Függetlenség 1942. 10. évf. 238. szám 4.o.,
Esti Újság 1943. 8. évf. 62. szám, 4.o.,
Népszava 1943. 71. évf. 93. szám, 9.o.,