Események

Honti István Arany Vitézségi Érmes katonahősünk

Egy nemzet gerincét mindig azok az erkölcsi példaértékkel rendelkező személyek adják, akik életútjából, helytállásából, cselekedetéből példát meríthetnek a felnövekvő generációk.
Ilyenek például a katonahősök, akikből nekünk magyaroknak bőven megadatott véráztatta történelmünk során. Egy ilyen derék katonahősünk emlékére szervezett eseménynek adott otthont Balassagyarmaton a Honvédelmi Sportközpont, mely megrendezéséről korábban beszámoltunk: https://kitores45.hu/tevekenysegeink/emlekezes-hadijatekkal-balassagyarmaton/

Egyesületünkből egy autóval utaztunk a helyszínre, ahol a sportközpont melletti parkolóban, már javában folyt a készülődés. Hagyományőrzők öltözködtek, építették az élő diorámás táborhelyüket, sátor állítás, a bográcsba pedig aprították páran a belevalókat. Maga a sportközpont gyönyörű, két szintes új épület, színvonalas edző és lövész teremmel, öltözőkkel.
Az emlék- és családi napot Balassagyarmat polgármestere nyitotta meg, beszédében részletesen beszámolt Honti István őrmester a várossal kapcsolatos életútjáról. Ezt követően a tavaly altábornaggyá előléptetett Bozó Tibor tartott egy nagyon szép és lélekemelő beszédet, melyben a hazafiasság, hősiesség eszményképét példaként állította a magyar fiatalság elé.
Maga a rendezvény Honti István őrmester hősies helytállására, fegyvertényére épült, amellyel elnyerte a kor legmagasabb magyar katonai kitüntetését, az Arany Vitézségi Érmet. Itt érdemes megjegyezni, hogy ebből mindössze 41 adományozás történt a második világháborúban, míg a németeknél a hasonlóan legmagasabb Német Vaskereszt Lovagkeresztjéből nagyjából 7 500, a szovjeteknél a „Szovjetunió Hőse” kitüntetésből pedig 13.000 került kiosztásra.

Honti István életútja

Honti István 1912.X.12-én született Drégelypalánkon. Iskolai tanulmányait Balassagyarmaton az evangélikus elemiben kezdte, majd a polgári fiúiskola négy osztálya után Veiger Géza asztalosmester tanulója lett. 1930-ban szabadult, mesterénél segédként dolgozott. Szerette volna édesapját követni a vasútnál, amelyhez a felvétel egyik feltétele volt a letöltött katonai szolgálat. 1931 októberében önként jelentkezett az akkor még Vámőrség néven rejtetten működő határőrséghez. Dejtárra vonult be, majd alapkiképzésre után Drégelypalánkra került, ahol a parassapusztai határátkelőnél teljesített szolgálatot, mint utasellenőrző. Továbbszolgálóként 1935-ig a határőrségnél volt, majd csapatszolgálatra vezényelték Vámosmikolára és Vácra. 1937-ben páncéltörő ágyús tanfolyamot végzett, majd Balassagyarmaton felállított 101. önálló páncéltörő-ágyússzázad tüzére. E század 1939-ben beolvad az 1. gépkocsizó lövészzászlóaljba, amely laktanyáját Budapesten, az Aréna úton jelölték ki. 1940-ben hivatásos állományba vették és őrmesterré léptették elő. 1941-ben a gyorshadtest kötelékébe tartozó alakulatával került ki a szovjet frontra páncéltörőágyús szakaszparancsnokként. A harcok során bátor, példamutató hősiességével magas katonai kitüntetéseket érdemelt ki. 1941. szeptember 6-án a Dnyeper közelében, Jelizavetovo Ivanovkánál súlyosan megsebesült. Hazaszállítása után tíz hónapig kórházban kezelték. 1943-ban törzsőrmesterré léptették elő. Felgyógyulását követően 75 %-os rokkantnak nyilvánították, ezért alkalmatlan volt harctéri szolgálatra, Balassagyarmatra kérte magát. A 23/II. pótkeretzászlóaljhoz helyezték adminisztrátornak. 1944 májusában Budapestre anyagi-műszaki tisztviselő tanfolyamra vezényelték. 1944 októberében a 23/I. zászlóalj anyagi tiszti beosztásába került. 1944 decemberében a zászlóalj kötelékében vasúton hagyta el Losoncot. A háború vége Bajorországban érte. 1945. október 18-án tért haza Magyarországra. Hazatérése után a honvédség rendelkezési állományába került, majd 1946-ban elbocsátották, rangját elvették. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál helyezkedett el. Kezdetben asztalos, majd anyagbeszerző. 1958 augusztusában háborús sérülése miatt rokkantnyugdíjazták. 1990-ben nyugállományú zászlóssá léptették elő. A Vitézi Rendben vitézi hadnagyként tevékenykedett. Újjászervezte a rend Nógrád és Heves megyei szervezetét. 1953-ban kötött házasságot. Felesége Raksa Éva. Gyermekei; István, Péter. Lelkét 2005.VI.3-án adta vissza a Teremtőnek.

Honti István őrmester fegyverténye

1941 szeptember 6-án Nowo Komenkánál a Dnyeper könyöknél átkelt ellenség visszavetése alkalmával páncéltörő ágyúszakasza egy részét vezette a közreműködő harckocsi támogatásával, miközben rettenthetetlen bátorsággal, félelmet nem ismerve járt elől jó példával a legénysége előtt.A beásott és szívósan védekező ellenség leküzdésében legénységét rohamra vezette és az ellenségnek jelentős vesztességet okozva számos foglyot ejtett. Ezen haditettét – mindenkor ragyogó példáját mutatva az elszánt, bátor, félelmet nem ismerő magyar harcosnak és vezetőnek – még kétszer megismételte.
Utolsó alkalommal túlerejű ellenségre bukkant, melyet elszántan megrohamozott és kézitusában megsemmisített, miközben maga is több helyen súlyosan megsebesült.
Kitüntetései:
Magyar Arany Vitézségi Érem,
Magyar Bronz Vitézségi Érem kétszer,
Tűzkereszt sebesülési pánttal,
Felvidék-, Erdély-, Délvidék Emlékérem 

Honti István tiszteletére szervezett családi nap és hadijáték

A rendezvény szombaton 10:00 órakor kezdődött és 18 órakor zárt. Napközben tábori kórházat, fegyverbemutatót és a tábori élet élő diorámáját tekinthették meg az érdeklődők. 14 órakor elkezdődött a több hagyományőrző csapat által a várt hadijáték. Először hazánk egyik legnagyobb egyenruha szakértője tartott ismertetőt, amely során bemutatta és ismertette minden harcoló fél katonái közül (magyar, német és szovjet) 2-2 főn keresztül a felszerelésüket és az egyenruhájukat. A színvonalas és érdekes ismertető után következett a pirotechnikai eszközökkel, hangeffektekkel bővített, színházi fegyverekkel vívott hadijáték.

A megtörtént események alapján az alábbi forgatókönyv szerint került bemutatásra Honti István őrmester fegyverténye:
1941-ben jártunk Dnyeper könyökénél a keleti hadszíntéren, ahol a szovjet csapatok megtorpanásra kényszerítették a magyar-német előretörést. Szeptember 6. reggelére a szovjetek átkeltek a Dnyeperen , elfogták az ott őrségben lévő németeket és hídfőállást alakítottak ki, amelyet a hagyományőrzők nagyon látványosan hajtottak végre. Ez kisebb tűzharc a németeket váratlanul érte, a támadásnál hadifogságba esett a német egység. Ekkor Honti István és páncéltörő szakasza  azt a parancsot kapja ,hogy próbálja meg felszámolni a szovjet hídfőt. A kruppal és a páncéltörő ágyúval megérkező magyar egység meglepte a szovjeteket, akik kisebb tűzharcot követően, mind megadták magukat a mieinknek. A meglepetés erejét kihasználva, a magyar oldalon nem volt sebesült. A távolban egy szovjet páncélos tűnt fel, katonás vezényszavakra az ágyút leakasztották és tüzelőállásba helyezték Honti Istvánék. Három lövést adtak le, amire megsemmisítették az ellenséges harckocsit. Ezt követően, az ágyút újra felakasztották a vontató harcjárműre és elindultak a szovjet állások felé. Ekkor az orosz védvonal előtt gránátot dobtak a terepjáró elejére, amely a magyar sofőrt azonnal megölte, majd durva lövöldözés és közelharc bontakozott ki. A szorult helyzetbe egy beérkező német egység is becsatlakozott a mieink oldalán a támadásba. Folyamatosan kelepeltek a golyószórók, ropogtak a fegyverek, így idővel sok a halott és sebesült lett mind magyar, mind a szovjet oldalon. A csatajelenet csúcspontjánál Honti István és egy szovjet katona feszül egymásnak, közelharcuk során a már bal karján csonttöréses lövést elszenvedett Honti István hanyatt esik. A szovjet katona szuronyos puskájával próbálja agyonszúrni a földön fekvő Hontit. Honti az ép kezével viszont olyan erősen markolja az orosz puskát, hogy nem boldogul vele ellenfele. Ekkor a szovjet megszólalt magyarul:
– Ha futni hagysz, én is elengedlek.
Erre rábólintott Honti, mire a szovjet elszaladt. Honti felkelt, sebesülten odébb vánszorgott, bajtársai hamar kimentették és a kötözőhelyre vitték.

Ezzel a hadijáték és bemutató véget ért, a hagyományőrzők felsorakoztak, majd katonásan levonulva hagyták el a csatateret a nézők tapsvihara kíséretében.

Összességében egy jól szervezett, programokban gazdag honvédelmi rendezvényen vehettünk részt, amelyen egyik egyesületi tagunk a hadijátékot ismertette jól kihangosított hangtechnikán, míg egy másik egyesületi tagunk magyar királyi honvédként vett részt a katonai bemutatón.