Varsányi Mátyás dr. evangélikus lelkész

(1884 – Budapest, 1944.XII.29.)

Teológiai tanulmányait Sopronban (1903-1907), Greifswald (1907-1908) végzi el, majd lelkésszé Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök szenteli 1908-ban. Érdekességként megjegyzendő kemény, szigorú oktatási, nevelesi módszeréről, hogy még az egyházi oktatást kritizáló Népszava újságba is bekerül, miszerint „vadállatként viselkedve pofozza, véresre veri a tanulókat”. Emellett – szintén érdekességként – elmegyógyintézetekbe jár lelkigyakorlatokra, rádióban is hírdeti az igét, hiszen kiváló szónoki tehetségéről is híres. Feleségül veszi Ferenczy Paula Anna reáliskolai tanárnőt, akivel esküjéhez híven haláláig él. Folyamatosan tanul, képzi magát, ennek eredményeként filozófiai doktorátust szerez. Először Újpesten segédlelkész (1908-1910), majd Tállyán lelkész (1910-1911), ezt követően a Bányai Egyházkerületben püspöki másodlelkész (1911-1918), végül budavári lelkész. Több könyvet, tanulmányt ír:
– Kövess engem
– Epikurus Ethikája,
– Isten embere, Dr. Luther Márton élete (1938)
– Boldogok az irgalmasok (1939)
A német megszállástól kezdve segíti és befogadja az üldözötteket, megtakarított pénzét pedig ellátásukra, a szükséges iratok beszerzésére fordítja. Tevékenysége nem marad titokban, emiatt a németek internálják, mint megbízhatatlan egyént. A budai oldalon 1944 decemberének végén hirtelen felbukkanó, egyre nagyobb teret nyerő szovjet csapatok megjelenése idegességet és kapkodást vált ki a német vezetésnél. 1944.XII.29-én a Sváb-hegy környékén vívott harcok során egy gyors kiürítés, költözés során egy német katona közvetlen közelről homlokon lövi dr. Varsányi Mátyást a felesége szeme láttára. Erről felesége számol be személyesen a budavári evangélikus közösségnek.

Pethő Tibor újságíró 2025-ben írt cikkében dr. Varsányi halálesetét a nyilasokhoz köti. Tudomása szerint, a pártszolgálatosok december végén keresték fel és vonták felelősségre. Szó szót követett, végül Varsányit a felesége szeme láttára agyonlőtték.

Újratemetésére ünnepélyes keretek között, 1947 januárjában kerül sor a Farkasréti temetőben, egy a fővárostól adományozott díszsírhelyben.

Forrás:
Hét és fél deka kenyér c. könyv, amely Bagár Iván ostromnaplója 170. és 224.o.,
A lövések eldördülése előtt szembefordult a fegyveresekkel, felnézett az égre, és keresztet vetett | Magyar Hang https://share.google/r3Rw6d1evOIk6yT1N ,
Népszava, 1907. december (35. évfolyam, 285–309. sz.) | Arcanum Newspapers https://share.google/ZEajLoF7THawboZJT ,
Hirlap, 1947. január-március (2. évfolyam, 102-174. szám) | Arcanum Newspapers https://share.google/lZ3j4IHa3K46avi2S